A Pannon Filharmonikusok szívhez szóló műsorral, a nehézségek között is virágzó lélekkel komponáló Grieg és Dohnányi darabjaival kíván egy mindannyiunk számára fontos áll ügy mellé állni.
Január 27-én a Müpában tartandó Lelkében virágzó című hangversenyének teljes bevételével A Szívbeteg Gyermekek Védelmében Alapítványt támogatja a pécsi együttes. A különleges koncertre január 26-án a Kodály Központban is sor kerül.
A rendszeresen jótékonysági felhívásokban résztvevő együttes a konkrét adománygyűjtésen túl azt is üzeni fontos ez a fajta tevékenység, az adományozás kultúráját tanítani és fejleszteni lehet. A Pannon Filharmonikusok működésének nem csupán egyik fontos elvi alapvetése, de tevékenységének valós, konkrét, kézzel fogható eleme is a társadalmi felelősségvállalás évek óta – természetesen a zenei értékek megőrzésén túl.
„Valljuk, hogy egy olyan szervezettől, amely tevékenységével tömegekre tud hatást gyakorolni – legyen akár egy zenekar, de bármely művészeti társulat –, elvárható, hogy közjót szolgáló szerepet is felvállaljon. A Pannon Filharmonikusok évek alatt megteremtett pozíciója egyben kijelöli a társadalmi felelősségét is. Fontosnak tartjuk, hogy különböző nemes ügyek mellé álljunk, azok üzenetét eljuttassuk közönségünkhöz, és erre hívjunk fel másokat is.” – adott hangot az együttes hitvallásának Horváth Zsolt, a zenekar igazgatója.
Ebben az évadban a társulat A Szívbeteg Gyermekek Védelmében Alapítványt, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Gyermekszív Központjának hivatalos alapítványát támogatja akoncert teljes jegybevételéből, tehát nem csak a támogatói jegyekből.
Magyarországon minden századik gyermek szívhibával születik, ezek a leggyakrabban előforduló fejlődési rendellenességek. Az alapítvány több mint 30 éve segíti ezeknek az újszülötteknek, csecsemőknek és gyermekeknek a gyógyulását. Számos olyan orvosi eszköz beszerzéséhez tudták az anyagi hátteret megteremteni, ami segített abban, hogy a GOKVI Gyermekszív Központ mára európai színvonalú, évente sok száz gyermeknek gyógyulást adó kórházzá válhatott. Több irányban igyekeznek segíteni a gyermekszív központot, egyik konkrét régi tervük például egy belső játszótér kialakítása a nagy forgalmú ambulancián, mely a várakozást megkönnyíti, elviselhetővé teszi, a kórházi környezetet tompítja.
Dr. Ablonczy László, az alapítvány kuratóriumának elnöke, aki felszólal a Müpában zajló koncerten is, egy korábbi interjújában hangsúlyozta, az alapítvány céljai között szerepel munkájuk népszerűsítése, hiszen a mind szélesebb körben való ismertség elérése fontos része a támogatók felé történő nyitásnak. Kitért arra is, azt tapasztalják, azok a cégek és magánszemélyek támogatják az alapítvány munkáját, amelyek személyesen is érintettek. Ez a kötődés az alapítványhoz általában hosszabb távon megmarad, amit pozitív visszajelzésként élünk meg, az irántunk érzett bizalmat jelenti.
A pécsiek erre a koncertpárosra, valamint a támogató gesztusra Olli Mustonen finn zongoraművésszel szövetkeztek, aki az est dirigensével - a Finnországban is elismert muzsikussal - , Bogányi Tibor vezető karmesterrel már számtalan projektben dolgozott együtt. A Turkui Filharmonikusok zenei vezetőjeként tevékenykedő Olli Mustonen Edvard Grieg kirobbanó érzelmekkel teli a-moll zongoraversenyét tolmácsolja a két koncerten.
Grieg fiatalon komponálta ezt a művét, amit néhány éven belül több helyen is bemutattak, és a darab hamarosan kirobbanó népszerűségre tett szert. A mű a korszak zongoraversenyeitől eltérően virtuóz, kihívás elé állítja a szólistát. Csillogó futamok, de összességében sokkal inkább a személyesség, bensőségesség jellemzi. Utolsó tételében a küzdelmet is felmutató, melankolikusan induló versenymű a harmadik tétel végén optimista, A-dúr szakasszal zárul. Ahogy Dohnányi Ernő szintén fényre törekvő II. szimfóniája, ezért is kapta a koncert Lelkében virágzó címet. Bár a kor, amelyben a mű született, annak utólagos megítélésére is rányomta a bélyegét, a szimfónia a teljes sötétség, menekülés, borzalmak ellenére patetikus győzelmet hirdet, nem bizonytalanul, hanem szilárd meggyőződéssel, méghozzá a romantikusok álomhangnemében, E-dúrban, kimondva, hogy így vagy úgy, de a remény győzni fog.
