A 100 éve született világhírű hegedűművész és tanár, Varga Tibor előtt tiszteleg októberi hangversenyeivel a Pannon Filharmoniusok.
Az események nem csupán igazi zenei különlegességet jelentenek, de zeneszakmai hiánypótló szerepet is betölthetnek. A zenekar vezető karmestere, Maestro Varga Gilbert - édesapja munkásságát a legjellemzőbb, legméltóbb módon megidézendő -, több hónapig tartó „kutatómunka” után a világ legjobb tizenéves csodagyerek hegedűvirtuózai közül ötöt kért fel az együttműködésre, végül négyen érkeztek meg.
Magyarországon lépnek először – és feltehetően utoljára – egy színpadra ezek a ragyogó fiatal művészek, így az október 14-én a pécsi Kodály Központban, illetve 18-án a budapesti Zeneakadémián hallható koncertek valódi kuriózumnak számítnak. Ha a zenei programot nézzük, azt látjuk, hogy a koncert egyik üzenetén túl, ami a tehetséggondozás,a jövőépítés gondolatköre köré épül, úgy a szakma, a zenepedagógusok, mint a zeneszerető közönség egyaránt igen értékes estén vehet részt. A 210 éves zenekar 210 pedagógusnak teszi lehetővé a díjmentes belépést a Zeneakadémiára és a Kodály Központba. A műsort a fellépők számára kedves darabok képezik, ők pedig világversenyek győztesei és minden bizonnyal a XXI. század legnagyobb hegedűművészei között foglalják majd el a helyüket.
Varga Tibor neves hegedűművész, karmester és nemzetközi szintű zenepedagógus volt, ugyanakkor
az igazsághoz hozzátartozik, hogy talán a fiatalkori emigrációja miatt, idehaza kevéssé ismert és elismert, így a Pannon Filharmonikusok koncertje hiánypótló is egyben a magyar zenei életben. Varga maradandó nyomot munkásságával, több francia és svájci város tiszteletbeli polgára, továbbá Németország, Franciaország, Svájc, valamint hazánk is több magas kitüntetésben részesítette.Ő maga is nagyon korán elkezdett muzsikálni, tízévesen hegedűversenyt játszott, felvették a Zeneakadémiára.
„Talán egy éve született meg a gondolat, hogy apám munkásságára méltón megemlékezzünk. Most lenne 100 éves… Eleinte nem tudtam miből induljak ki. Nagyon-nagyon érdekes személyiség volt, nem volt könnyű ember. De mi volt a leginkább jellemző rá, mi volt életének vezérfonala? Mindig a jövőre gondolt, munkásságával azt építette. Olyan ember volt, aki halála napján is fát ültet, hogy a jövőt éltesse. Ő lenne az első, aki azt mondaná, hogy ebben az ünneplésben nem én vagyok fontos! Mi a fontos? A jövő generáció, a mai fiatal muzsikusok, akik magukban hordozzák az ígéretes zenei jövőt.” – idézi fel a fia, Gilbert Varga.
Lépésről-lépésre született meg a terv, hogy szinte gyermek hegedűművészeket, tehetségeket kérjen fel Gilbert Varga egy koncertre, ahol minden fellépő művész hozzon magával egy zenekari darabot, versenymű-tételt, amelyen keresztül bemutatkozik a közönségnek. A világ különböző pontjairól érkeznek a fiatal művészek, a véletlen és a még érvényben lévő bizonyos szigorítások okán csupa fiatal hölgy. Izgalmas elképzelni, hogy az internetről már ismerik egymást, de így négyen még soha nem találkoztak, számukra is különleges alkalom lesz, hogy személyesen figyelhetik meg egymás játékát.
A koncerten fellépő fiatal hegedűművészek pályájuk elején tartó tehetségek, mégis játékukban ott hordozzák a legendás magyar hegedűiskola évszázados hagyományát. Edna Unseld svájci és Anne-Sophie Mutter hegedűművész gyermekhegedűjén játszik, sokat duózik a barátnőjével, kedvenc darabjaik a Cigánymelódiák és a Scherzo tarantelle. LaurentiaJinan Woo az Egyesült Államokban élő dél-koreai fiatal,korát meghaladóan egyszerű és bölcs játékmodor jellemzi, ő is nagy zenekarokkal játszik, már négy évesen felvételt nyert a Hong Kong-i Előadóművészeti Akadémia ifjúsági tagozatára. Mariam Abouzahra Bécsben él, édesanyja magyar, édesapja pedig egyiptomi zeneművész, őhárom évesen kezdett hegedülni, hat évesen lépett először zenekarral színpadra, A Bécsi MGW Zenekar koncertmestere. Seohyun Kim a dél-koreai Szöulban született és öt évesen kezdett hegedülni, szimfonikus és kamarazenekarok kíséretével nyolc éves kora óta rendszeresen fellép.
„Nagy büszkeséggel tölt el, hogy bemutathatom ezt a ragyogó tehetségű négy hölgyet, le vagyok nyűgözve. De tisztáznunk kell, hogy ez nem verseny! Ez egy gyönyörű pillanat, amikor Magyarországon színpadra lépez a négyelképesztő virtuóz fiatal művész, hogy a játékukban gyönyörködhessünk.” – hangsúlyozza Gilbert Varga.
Varga Tibor Győrben született 1921-ben, pályája során hegedűművészként, karmesterként és zeneszerzőként is bemutatkozott. A hegedűt hegedűművész édesapjától, Varga Lajostól kapta a kezébe, első hegedű óráival együtt, kétéves korában. Kezdő sikereit hegedűsként érte el, első fellépésére hatéves korában került sor, tízévesen már Mendelssohn hegedűversenyét játszotta. Ugyanebben az évben vették fel a Zeneakadémia különleges tehetségeinek tagozatára, ahol Hubay Jenő növendéke volt, illetve párhuzamosan a szintén kisalföldi származású, egész Európában nagynevű hegedűtanár, Carl Flesch is tanította. Tanára volt továbbá Kodály Zoltán és Weiner Leó, de természetesen személyesen ismerhette az akkori meghatározó budapesti zenészeket, így Bartókot és Dohnányit is. 13 évesen készült első lemezfelvétele, ami a korban különösen nagy dolognak számított, illetve 14 évesen európai, majd világ körüli turnét szerveztek számára. 1938-ban fejezte be zeneakadémiai tanulmányait, ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetemen (mai ELTE) hallgatott filozófiát. 1947-ben Londonba emigrált, 1949-ben a németországi Detmoldban kapott állást, ahol 35 évig tanított a zeneakadémián.
Itt alapította meg 1954-ben a Tibor Varga Kamaraegyüttest, ezen együttes élén kezdte meg karmesteri működését, és ebben a szakmában az ötvenes évek folyamán hasonló elismertséget szerzett, mint hegedűsként. Bár állandó karmesterként főként csak itt – illetve később Svájcban a nevét viselő fesztivál zenekarának élén – tevékenykedett, gyakori vendégkarmester volt Európa meghatározó zenekarainál. Detmoldi munkája mellett 1956-tól Svájcban élt, Sionban telepedett le. Svájcban, 1967-től évente rendezték meg a Tibor Varga Nemzetközi Hegedűversenyt, melyen a világ ifjú hegedűs tehetségei találkozásra és bemutatkozásra kaptak lehetőséget. 1974-ben egy alapítványt is létrehozott, mely szintén az ő nevét viseli. Közreműködött a győri zenei szakképzés megszervezésében, ahol az egyetem Zeneművészeti Intézete ma is Varga Tibor Zeneművészeti Intézet nevet használja. 1988-ban állandó konzervatóriumot is alapított, mely 2002 óta ConservatoireSupérieur et Académie de Musique Tibor Varga néven működik.
Ő mutatta be többek között Schönberg és Berg hegedűversenyeit, több mint 30 ősbemutató kötődik a nevéhez. Számos ország, számos intézménye és települése adományozott kitüntetést számára.
A 101 éves, egykor Pécsett is tevékenykedő Takács Jenő zongoraművész-zeneszerző így emlékezik rá: “Varga Tibor egyike volt a legnagyobb tehetségeknek, akivel életem folyamán találkoztam. Játékát Schönberg is nagyra becsülte. Mikor 1955-ben, Londonban találkoztunk, Varga büszkén mutatta Schönberg levelét, melyben többek közt ez állt: ’El kell ismernem, még sohasem hallottam műveimet ilyen kiváló interpretációban, mint ahogy Varga Tibor játszotta…’”
A tanítás és a fiatal tehetségek felkarolása végigkísérte egész életét. Első pedagógiai munkája szülővárosához kapcsolódik, ahol a világháború után részt vett a Zeneművészeti Főiskola létrehozásában, majd 1949-ben a frissen alapított detmoldi zeneakadémia vonós tanszakának megszervezésével bízták meg, ez a munka egy nemzetközi hírű vonós iskolát eredményezett. Rendszeres zsűritagja volt a világ vezető hegedűversenyeinek, és a mesterkurzusokon való oktatás is része volt az életének. Az általa vezetett zenei iskolák, fesztiválok és kurzusok hamarosan a világ hegedű oktatásának legrangosabb helyszínei lettek. 2002-ben, 81 évesen még vendégprofesszori kinevezést vállalt a grazi zeneakadémián. Tanítványai a mai koncertélet vezető szólistái és koncertmesterei között kaptak helyet. Önálló metodikát dolgozott ki a hegedűtanításra, melyet publikált is, egy elméleti és hét gyakorlati kötetben. 2003-ban, 82 éves korában, váratlanul érte a halál, Svájcban. A halála előtti napokban még lelkesen tervezte a következő tanév teendőit.
