A Magyar Kultúra Napján nyitja meg a magyar-török kulturális évadot a Pannon Filharmonikusok Isztambulban és Ankarában.

A két rangos koncertterem színpadán az egymással meghatározó kapcsolatot ápoló zeneszerzők, Bartók Béla és a török Ahmet Adnan Saygun, valamint Kodály Zoltán műveit játsszák a muzsikusok január 21-én és 22-én, új vezető karmesterük, Kesselyák Gergely vezényletével. A dél-dunántúli város török kultúrával való kapcsolata sok száz évre nyúlik vissza. Pécs főterén álló dzsámit sokan ismerik, de talán sokan arra is emlékeznek, hogy 2010-ben Pécs és Isztambul együtt voltak Európa Kulturális Fővárosai. A nyitókoncertek szólistája Schöck Atala és Molnár Levente operaénekes voltak.

A húsz éve új korszakot kezdett Pannon Filharmonikusok régi tervét valósítja meg mostani útjával. A 2010-ben Isztambullal közösen Európa Kulturális Fővárosa címet viselt Pécs az EKF-nek köszönhetően létrehozott Kodály Központtal ugyanis megteremtette a lehetőségét annak, hogy a város és a PFZ az újkori magyar zeneművészet decentrumává váljon.

A török-magyar kulturális évadot nyitó koncerteket két rangos hangversenyteremben, az Atatürk Kültür Merkezi és a CSO Ada adja január 21-én és 22-én. A hangversenyek előtt két kiállítás megnyitójára is sor kerül, amelyeken a Pannon Filharmonikusok kamara együttesei lépnek fel. A magyar kultúra napjára időzített koncerteken az együttes műsorválasztásával azt kívánta felmutatni, hogy a zeneművészetben és a kultúrában minden időben találunk meghatározó kapcsolatokat a művészek és előadók között, ugyanis Bartók, Saygun és Kodály műveket játszanak.

Ahmet Adnan Saygun az a török zenetörténetben, mint Kodály vagy Bartók a magyar zenében. Saygun Bartók barátja és társa volt a törökországi népdalgyűjtések során. Munkássága abban az időszakban teljesedett ki, amikor az  Oszmán Birodalomból megszületett a nyugati minták szerint szerveződő Törökország. Saygun elévülhetetlen érdemeket szerzett a nyugati zene törökországi megismertetésében, a zeneoktatás megszervezésében, kutatta és műveiben fel is használta a török népzenét. Bartókhoz hasonlóan úgy lett a modern Törökország nemzeti zeneszerzője, hogy munkásságát Európában és Amerikában is elismerték.

Emlékezetesnek ígérkezik a Pannon Filharmonikusokkal együtt játszó művészek számára is azt este. A hangversenyen elhangzó Bartók-műnek, A kékszakállú herceg várának szólistája Judit szerepében Schöck Atala lép fel. Az operaénekes édesapjának nagybátyja volt az a dr. Rásonyi László turkológus professzor, aki az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszékének vezetőjeként meghívta egykoron Bartók Bélát, hogy kutassa a török népzenét. Kodály Zoltán Galántai táncok című műve csendül fel a török turné során.

Két debütálásra is sor kerül, ugyanis Molnár Levente Isztambulban énekli első alkalommal a Kékszakállú herceg szerepét, Kesselyák Gergely Liszt-díjas, Érdemes művész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem operarendezői szakának vezetője, a Magyar Állami Operaház vendégkarmestere pedig vezető karmesterként először lép a Pannon Filharmonikusok elé.