Nagyszombat  éjjelén kell ebben az esztendőben az órákat előreállítani, ugyanis kezdődik a nyári időszámítás.

Magyarországon az óraátállítás hatását 2012-ben vizsgálták és a MAVIR arról adott hírt, hogy 120 gigawattórányi energiát lehet megspórolni vele, ami harminc-negyvenezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Az óraátállítást szerte a világban  1980-ban vezették be.

Az óraátállítás hasznos lehet azoknak, akik életritmusa nagyjából egybeesik a természetes fény ritmusával, napközben dolgoznak. E mellett azáltal, hogy ekkortól  hosszabbodnak a nappalok, rövidülnek az éjszakák, a szürkületben történt balesetek száma is csökken. A kevesebb mesterséges fény használata miatt az energiafelhasználás is csökken. Természetes fénynél pedig az olvasás során szemünket is jobban óvjuk.

Az óraátállítás ellenzőinek egy része azzal érvel, nem annyira jelentős az energia-megtakarítás, miközben az emberekre, a közérzetre rövid távon káros lehet, s ezekben az időszakokban a balesetek száma megnő. Emellett elektromos kütyüjeinket is át kell állítgatni, kivéve, ha automatikusra   állított  rajtuk az idő frissítése.

Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. A tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma.