Az első homlokzattervező szakmérnökök néhány hete kapták kézhez oklevelüket, a transzparens felületek, mind a szerelt jellegű homlokzatburkolatok ugyanis specializálódott szaktudást igényelnek.
Az épülethomlokzati tervezési és kivitelezési ágazatban egyre nagyobb az igény a homlokzattervező szakmérnökök munkájára, akik mélyreható munkát végeznek az épületek homlokzati szerkezeteinek részlet- és gyártmánytervezéseiben, valamint szerepet vállalnak a kivitelezési folyamatok nyomon követésében. Hazánkban 2022-ig nem volt ilyen jellegű képzés, a fokozott piaci igényre reagálva ekkor indította nemzetközi és hazai körökben kiemelkedő cégekkel közösen Homlokzattervező szakmérnök szakirányú továbbképzését a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara.
Az épületburok szerepe jelentősen felértékelődött az elmúlt évtizedekben az építőiparban, ezek tervezésében és kivitelezésében a XX. század közepétől kimagasló szerepet vállaltak a magyar cégek. A homlokzattervezés mint szakterület nemzetközi szinten figyelemre méltó léptékben van jelen, Magyarországon pedig a BIM (épületinformációs modellezés) fejlődéséhez hasonló növekedése várható. Ezt felismerve dolgozták ki a PTE MIK oktatói a Hydro Building Systems GermanyGmbh. (Wicona) és a HydroExtrusion Hungary Kft., valamint a KÉSZ Metaltech Kft. vezetőinek és mérnökeinek, illetve további haza és nemzetközi cégek neves képviselőinek szakmai támogatásával a szakmérnökképzés felépítését és tartalmát.
„A két féléves képzésbe tekintélyes mennyiségű tudásanyagot szükséges beillesztenünk, amit emelt óraszámban emelt szintű oktatással igyekszünk biztosítani. Az egyes tantárgyakhoz a szakma legkiválóbb képviselőit sikerült meghívnunk, akik a saját tématerületeikhez kapcsolódó specifikált tudásukat osztották meg. A képzés modulrendszere a homlokzati szerkezeti kialakítások komplex megoldásait tartalmazzák, elemezve a kapcsolódó anyagismereteket, a gyártástechnológiát, a szabványokat, az épületfizikai ismereteket, a szaktervezési és szakkivitelezési megoldásokat, a korszerű méréstechnikai módszereket, a BIM-alkalmazásokat. Az oktatást a félévekhez kapcsolódó hazai tanulmányutakkal, gyakorlati helyekkel, építéskivitelezési és gyártói helyszínekkel egészítettük ki, így egy hazánkban igen egyedi képzés jött létre. Ezt az is bizonyítja, hogy kilépve a klasszikus frontális oktatási körből, erőteljesen nyitunk a piac aktuális kérdéseinek, gyakorlati tapasztalatainak és az azt érintő követelmények irányába. Így képzésünket folyamatos fejlesztés alatt tartjuk” – foglalja össze a legfontosabbakat Patyi Szabolcs, a PTE MIK Mérnöki Ismeretek Tan-székének munkatársa, a képzés operatív szakfelelőse.
Mivel a homlokzattervező szakmérnök szakirányú továbbképzésben részt vevők maguk is gyakorló szakemberek, a képzést hibrid formában, ám figyelemre méltó gyakorlati tartalommal valósították meg. Budapesti, székesfehérvári, kecskeméti helyszíneken gyártóhelyi bejárások alkalmával ismerték meg a hallgatók a gyártási metodikát, az anyaghasználatot, de ezeken a helyszíneken hallgatták meg az anyagismerethez, a szerkezetek gyártásához kapcsolódó elméleti, technikai, szoftveres hátteret ismertető előadásokat is.
Az építőipar ezen területe folyamatosan fejlődik. A kihívást legfőképpen az jelenti, hogy egyre több dolgot mind gyorsabban, pontosabban és merészebben kellene megvalósítani, amihez pedig szükséges magas szintű mérnöki hátteret társítani. A homlokzattervezésben a szerkezetkialakítás, szoftveres megoldás és a mérnöki tervezés fejlődése befolyásolja, a következő évek, évtizedek követelményei t, amelyek között megtalálhatók az egyre szigorodó energetikai előírások,az újrahasznosítást, az alacsony ökológiai lábnyomot érintő elvárások, ezért a PTE MIK-en zajló képzésen az Európában fejlesztett és használt legújabb szoftverekkel is megismertetik a hallgatókkal. Már az első évben is több külföldi oktató, világviszonylatban is jelentős szerepet képviselő cég képviselői vállaltak előadást a tanfolyamon, de ezt a vonalat tovább szeretnék erősíteni.
„A pécsi homlokzattervező szakmérnök képzésben hosszú távú fejlesztésen gondolkodunk. Végcélként azt fogalmaztuk meg, hogy egy olyan nemzetközi képzést szeretnénk létrehozni, ami az európai szakmai színvonalhoz és az európai egyetemi oktatás ezen szakterületeihez kapcsolódik. Ez azt is feltételezi, hogy a jövőben külföldi hallgatókat is szeretnénk bevonzani. Éppen ezért azon is dolgozunk, hogy a képzés nyelvét a jelenlegi magyar mellett angol nyelven is megvalósítsuk. Célunk, hogy egy minél piacképesebb, minél korszerűbb ismereteket jelentő, nemzetközi szinten is helytálló oktatást hozhassunk létre az ipari partnereinkkel és szakmagyakorlókkal együttműködve. Köszönettel tartozunk az eddigi szakmai támogatásokért, valamint a beiratkozott kollégák odaadó és áldozatos tevékenységéért, melyek mind hozzájárulnak a képzés szakmai színvonalának emeléséhez” – fogalmazta meg a jövővel kapcsolatos terveket Patyi Szabolcs.
