Az Európai Bizottság ez évi Oktatási és Képzési Figyelőjének tanúsága szerint közelebb kerültünk számos fontos uniós cél megvalósításához, ugyanakkor a tagállami oktatási rendszereknek célirányosabbá és befogadóbbá kell válniuk, különösen az újonnan érkezett menekültek és migránsok integrációja terén.
A hatékony oktatási rendszerek hozzásegítik Európát ahhoz, hogy fiataljai rendelkezzenek a polgári szerepvállaláshoz és a szakmai előmenetelhez szükséges készségekkel. Az iskolák, az egyetemek és a szakképzési intézmények jelentik a növekedés, a munkahelyek, az innováció és a társadalmi kohézió alapjait.
Az Oktatási és Képzési Figyelő 2016. évi kiadásában, az Európai Bizottság az unió és a tagállamok oktatási rendszereinek jelenlegi helyzetét elemzi. Az eredmények alapján a tagállamok előtt kettős feladat áll, egyszerre kell biztosítaniuk a megfelelő pénzügyi beruházások megvalósulását, illetve azt, hogy kiváló minőségű oktatási lehetőségek álljanak a fiatalok rendelkezésére, függetlenül attól, hogy milyen háttérrel rendelkeznek – a menekülteket és a migránsokat is ideértve.
Mint Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa elmondta, az európai oktatási rendszerek egyaránt alapvetően fontos szerepet játszanak régóta fennálló problémák – köztük az ifjúsági munkanélküliség, a lassú gazdasági növekedés – és az újonnan jelentkező kihívások, például a menekültválság kezelésében.
Kitért arra is, az oktatás azonban csak akkor tudja e szerepet betölteni, ha megfelelő eredményeket tud felmutatni. Napjainkban fontosabb, mint valaha, hogy az oktatás hozzájáruljon ahhoz, hogy a fiatalok aktív és független, munkájukban kiteljesedni tudó polgárokká váljanak. Mindez nem csupán az egyenletes növekedés és innováció biztosításának kérdése, hanem a méltányosságé is.
Az Európai Bizottság szakpolitikai együttműködés, összehasonlító teljesítményértékelés és különböző finanszírozási programok, például az Erasmus+ révén támogatja a tagállamokat oktatási rendszereik reformjában és fejlesztésében. Az Oktatási és Képzési Figyelő e támogatás része. A kiadvány számos kipróbált szakpolitikai intézkedés bemutatása révén és a párbeszéd elősegítésével járul hozzá ahhoz, hogy a tagállamok javítani tudják oktatási rendszereik minőségét.
Az oktatásba való beruházás esetében a Figyelő legfrissebb - 2014-es - adatai arról tanúskodnak, hogy az EU-ban az oktatásra fordított állami kiadások három évnyi folyamatos visszaesést követően ismét nőni kezdtek. Az unió egészére vetítve az oktatásba történő állami beruházás mértéke évi 1,1 százalékkal nőtt. A tagállamok mintegy kétharmadában regisztráltak növekedést. Hat országban -Bulgária, Magyarország, Lettország, Málta, Románia és Szlovákia - a növekedés meghaladta az 5 százalékot, tíz tagállamban - Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Szlovénia - viszont 2013-hoz képest 2014-ben csökkentek az oktatásra fordított állami kiadások.
Az oktatási rendszerek befogadóbbá tételének érdekében szintén fokozni kell az erőfeszítéseket. Az oktatás rendkívül hatékony eszköze a migráns hátterű fiatalok integrációjának, akik az adott országban született fiatalokhoz képest továbbra is jóval hátrányosabb helyzetben vannak. Közülük 2015-ben a helyi lakossághoz viszonyítva magasabb arányban kerültek ki az oktatásból lemorzsolódók (19 százalék illetve 10,1 százalék), és kevesebben szereztek felsőfokú végzettséget (36,4 százalék, illetve 39,4 százalék).
Mindez arra enged következtetni, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket – különös tekintettel az EU-ba érkező menekültek és migránsok számának növekedésére , ugyanis míg 2013-ban ez a szám 400.000 volt, 2015-re 2,5 millióra nőtt. Az újonnan érkezők mintegy 30 százaléka még nincs 18 éves, a többség pedig 34 év alatti. Fiatal koruknál fogva esetükben az oktatás különösen hatékony eszköz a társadalmi integráció elősegítésében.
