Zenetörténeti jelentőségű hangversenybe kapcsolódhat be a hazai és külföldi közönség csütörtökön este nyolc órától élő online közvetítés segítségével.
Eötvös Péter, a Szent István-renddel kitüntetett, Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus több éves együttműködést követően a Pannon Filharmonikusok számára írt zeneművet, kérésére ennek ősbemutatójára a pécsi Kodály Központban kerül sor. A század egyik legelismertebb kortárs zeneszerzője, nagynevű zenekarok rendszeresen visszatérő dirigense, különböző kontinensek legnagyobbjai várnak éveket arra, hogy együtt dolgozhassanak vele.
Az előadás a nemzetközi és a magyar zenei életben, Pécs városában önmagában is jelentős eseményt jelent, de még különlegesebbé teszi az, hogy a stream eszközével kerül sor az ősbemutatóra. Ritka élményben lehet része annak, aki bekapcsolódik az élő közvetítésbe, ugyanis a hangversenyt egy Eötvös Péter zeneszerző, karmesterrel és Fazekas Gergely zenetörténésszel zajló beszélgetése teszi az est programját még értékesebbé.
Eötvös Péter zeneszerző a stream jelenségét nem látja negatívnak, inkább egyfajta fejlődésnek tekinti, miszerint a technikának köszönhetően a zenekar bár egy adott térben játszik, a közönség szerte a nagyvilágban és nem a hangversenyteremben követheti az előadást. Úgy tartja, hogy az élő közvetítésnek van társadalmi fontossága és jövője, ugyanakkor nagy szükség van arra, hogy a zenekar társadalmi kapcsolata ne csak a színpadon az előadás által jöjjön létre, hanem ez a kapcsolat maradjon élő a közönséggel, többek között azért is, mert a hallgatóság lényegesen formálja az előadások minőségét.
Mint Horváth Zsolt, a zenekar igazgatója elmondta, Bartók születésének napján kerül sor a premierre. A koncert létrejötte a Pannon Filharmonikusok számára kiemelt fontosságú, emellett megtisztelő az a magas színvonalú, inspiráló szakmai együttműködés, ami a zeneszerző, illetve az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány és a zenekar között az évek során kialakult.
Kitért arra is, Eötvös Pétertől Európa legkiválóbb együttesei rendelnek új műveket. A zenei élet egyik igen jelentős és befolyásos személyiségének tekintik. Karmesterként a modern zene egyik legkiemelkedőbb interpretátoraként tartják számon. Ezen az esten új zenekari műve, a Sirens’ Song(Szirének éneke) című műve lesz hallható. mutatják be.
„Maga a hang vonz ezekhez a mitologikus lényekhez. Az ember el tudja képzelni a szirének hangját… Számomra az első impulzus Joyce-tól jött, körülbelül 10 évvel ezelőtt. Az Ulysses-t olvasva megjelenik, - tulajdonképpen csak a magyar fordításban -, a szirének szó, s mellette nem sokkal később a Liszt Rapszódiák. Ez a kettő engem megfogott annak idején. A szirénekkel kezdtem el foglalkozni és a Liszt rapszódiákkal.” – vall művének születéséről a zeneszerző.
Először egy vonósnégyes alapanyaga született meg, ehhez kapcsolódott egy koloratúraszoprán szóló, melynek alapszövege Joyce Ulysses című művéből készült, ezzel az első tétel zenei anyaga készült el. Ezután kezdett el Homérosz Odüsszeiájával foglalkozni, amely műben talán először bukkant fel a szirén-tematika, majd innen jutott tovább Kafkához, A szirének hallgatása című írásához. Ebben található egy érdekes meglátás, miszerint van a sziréneknek az éneküknél is borzalmasabb fegyvere, nevezetesen a hallgatásuk, így Eötvös Péter szavaival élve, ez olyan fantasztikus kép, ami egy zeneszerző számára különösen érdekes: egy olyan zenét komponálni, amely valójában nem hallható. „Tulajdonképpen semmi mást nem csináltam, mint hogy ennek a kis Kafka szövegnek elkészítettem
a párlatát, megzenésítettem.”
Ebből készült el végül a zenekari darab, amely tele van a morajló, veszélyes tenger hangjával. Ehhez kapcsolódnak különböző elképzelt, a csak az Odüsszeusz képzeletében létező hangok, így a valós, elképzelhető és a nem létező hangok keveredése képez egészen különleges hatást.
Vagyis a szerző számára a legfontosabb azt megjeleníteni, a szirének hogyan nem énekeltek… Mesteri tudás kell ahhoz, hogy a darab legvégén sikerült egy olyan hangzásképet létrehoznia, amely nem csendből áll. A zenekar valami olyasmit csinál, amiről szinte nem is tudjuk első pillanatokban eldönteni, halljuk-e egyáltalán, vagy valójában nem is halljuk.
A szerző maga így ír a zenedarabról: „A "Sirens’ Song" című művemet három író ihlette. Homérosz szerint bűvös hangon csábították magukhoz a matrózokat, és megölték őket. Odüsszeusz elővigyázatosan viaszt tett a fülébe, hogy ne hallja, de meglássa a sziréneket. Kafka szerint a szirének még ravaszabbul becsapták Odüsszeuszt, ugyanis nem énekeltek neki. A szirének az alvilág múzsái. Nemcsak Joyce-t csábították el, hanem azokat a zeneszerzőket is, akik igyekeztek hallhatóvá tenni azt, amit Odüsszeusz sohasem hallhatott.”
Valóban, közvetlen vagy közvetett formában szinte minden zeneszerző kísérletet tett arra, hogy valami olyan szépségű zenét komponáljon, ami elcsábítja, rabul ejti a hallgatót. Sokszor nem is volt szándékuk kultikus dallamot komponálni, mégis egyik-másik a szirének énekéhez hasonlóan ellenállhatatlan a befogadó számára. De megengedhet-e magának egy ilyen szemtelenül vakmerő célkitűzést egy modern zeneszerző, aki alapvetően nem csábítani akar a zenéjével, inkább egyfajta szellemi magaslatot képviselni, amelyre az arra érdemesek, ha nagyon akarnak, sok verejtékkel felmászhatnak? Eötvös Péter sorai arról tanúskodnak, hogy vállalkozott erre a feladatra.
„A zenekarnál az összjáték, a közösség fontos számomra, az, ahogyan a közösség tud egy hangot képezni. Számomra tényleg az egyik legszebb dolog, amikor unisonóban játszanak, mert egy nagyzenekar unisonó játékának van egy…nem is tömege, hanem anyaga, szélessége. Ez a közösen létrehozott együtt-játék a zenekar lényege.” (Eötvös Péter)
A bő tízperces művet egy beszélgetés követi, Fazekas Gergely zenetörténész kérdezte a szerzőt, az interjú-felvétel segítségével betekintést nyerhetünk az alkotás világába is. Arra pedig, hogy miért a Kodály Központ az ősbemutató színhelye, az előre rögzített interjúban szintén választ kaphatunk:
„… a tér játszik nagyon nagy szerepet, a tér akusztikája, ahogyan a hang eljut egy teremakusztikán keresztül a hallgatóhoz, megszépül, utánhangzása, echoja van. Igazán fontos, hogy milyen ennek a minősége, itt két fontos dologról van szó. Egyszer maga a zenekar, a Pannon Filharmonikusok és a Kodály Központ koncertterme, amely egész fantasztikus minőségű. Ez a zenekar ebben a teremben gyönyörűen szól…. Miután én nagyon sok teremben vezényeltem a nagyvilágban, össze tudom hasonlítani, ez tényleg a világ egyik legjobb akusztikájú terme. Nem az egyetlen, nem az első, de az egyik legjobb.” (Eötvös Péter)
A zenekarral való együttműködés több évre tekint vissza, egészen 2016-ra, amikor az Armel Operafesztiválon Eötvös Senzasangue (Vértelenül), valamint Bartók Kékszakállú herceg vára című művét a Pannon Filharmonikusok közreműködésével vitték színre. Az Eötvös mű elnyerte a fesztivál legjobb produkciója díját. Az előadást Alföldi Róbert rendezésében, Eötvös Péter vezényletével láthatta a közönség, a magyar operakultúra kuriózumává vált. A művész akkor dolgozott először együtt a Pannon Filharmonikusokkal, ám hosszú évek óta figyelemmel kísérte a zenekar munkásságát. Nemcsak a produkció napján, de a próbaperiódus során is Eötvös Péter dirigálta az együttest. Rá egy évre, 2017-ben a zenekar Eötvös Péterrel közösen Londonban, a Hackney Empire-ben is előadhatta a fesztivál műsorát előző évi díjnyertesként. Majd 2018-ban az Armel Operafesztiválon (MuTH Bécs) a Pannon Filharmonikusok igazgatója, Horváth Zsolt és Vajda Gergely karmester közösen vehette át az Eötvös Péter Lady Sarashina című operájában nyújtott kivételes és magas színvonalú zenei megvalósításáért a nemzetközi tagokból álló szakmai zsűri különdíját. Ezt követően 2019-ben, Eötvös Péter 75. születésnapján saját műveit dirigálta a Pannon Filharmonikusok élén a Kodály Központban, a zenetörténeti jelentőségű koncert a Müpában is elhangzott.
„Sok mindentől lehet egy zenekar jó. A Pannon Filharmonikusok nyitottsága, az állandó érdeklődése az iránt, amit csinálunk, ez számomra a legpozitívabb. Ezért is van, hogy mindig boldogan jövök ehhez a zenekarhoz… Ez a kíváncsiság megmarad az utolsó hangig a koncerten is. Az a fajta ’buddhista’ hozzáállás, hogy a világ mindig változik, ez náluk alapvető hozzáállás. Az adott pillanatban formálják meg azt, ami történik és ez hallatlan pozitívum.” (Eötvös Péter)
A pécsiek az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvánnyal is szoros kapcsolatot ápolnak, partnerként vesznek részt az alapítvány fiatal karmestereknek és zeneszerzőknek szóló mentorprogramjában.
A 210 éves zenekar PFZ210 NEXT elnevezésű programja is szóba kerül a beszélgetés során. Erről Eötvös Péter a következőképpen vélekedik, fontos a múltra való visszatekintés, érdemes távlatból ránézni, mi minden történt: nevezetesen mindig váratlan dolgok. „A jövő csak akkor érdekes, ha váratlan dolgok történnek benne”.
A mentor-programban résztvevő fiatal generáció ezért sokkal érdekesebb számára, rengeteg meglepetéssel szolgálnak, így optimista, akár a magas kultúra jövőjét, az előretekintést illetően is. Az izgatja, ami meglepő, ami előre visz, konkrétan a mentor-programban a fiatal művészek meglepetése lehet technikai, tematikát érintő, vagy egy érdekes elképzelés. (fotó: Daniel Dittus)
