Hajnali kettőkor a legtöbb okosóra és mobiltelefon magától  bevezeti a téli időszámítást.

A téli időszámításnak köszönhetően a napfelkelte és a napnyugta  október 27-én körülbelül 1 órával korábban lesz, mint egy nappal korábban. Reggel több fény lesz, este pedig kevesebb. Egy órával tovább alhatunk, az emberi szervezet is könnyebben alkalmazkodik ahhoz, ha reggel hamarabb világosodik, és este korábban sötétedik. Ezzel együtt a rutin hirtelen megváltozása nyomot hagyhat az óraátállítást követő napokon.

Az új alvási rendhez való alkalmazkodás kihívást jelenthet, különösen a nyári időszámítás megszűnését követő első héten. Az óraátállítás az agyat és a testet egyaránt kizökkentheti a megszokott ritmusából. E mellettmnem csak az éjszakai pihenést befolyásolja, hanem a hangulatot, az éberséget és az étvágyat is, ami azért van, mert a szervezet belső óráját a környezeti tényezők befolyásolják, beleértve a fényt is.

A nyári időszámítás bevezetése egyébként először a XVIII. században vetődött fel. Az óraátállítást először Németország vezette be 1916-ban, az első világháború idején azért, hogy üzemanyagot spóroljanak. Az USA egyes államai 1918-ban átvették a gyakorlatot, de csak 1966-ban terjesztették ki az egész országra. Magyarország 1996 óta tesz különbséget téli és nyári időszámítás között, az EU-ban pedig 2001 óta foglalták törvénybe.

Régóta vita folyik arról, hogy el kell-e törölni az évente kétszeri óraátállítást. Évekkel ezelőtt az Erópai Bizottság javasolta a nyári időszámítás szabályozásának megtartását. Ez a döntés azonban az egyes tagországokon múlik. Például Izlandon és Grönlandon már nincs időbeli változás. Brazília, Törökország, Egyiptom és Namíbia is évekkel ezelőtt eltörölte a szezonális átállítást. Egyes országokban, például Indonéziában, vagy Thaiföldön soha nem  állították át az órákat.