Vajda János Zrínyi-kantátájának ősbemutatója is része a Zrínyi Miklós és katonatársai hősi halálának 450. évfordulója alkalmából Zrínyiek a magyar zenében címmel megrendezésre kerülő emlékhangversenynek .
Zrínyi Miklós öt évszázadnyi távlatból ma is a helytállás és a bátor férfierő példaképe. A várkapitány és a szigetvári hősök cselekvő hazaszeretetére emlékezve nyilvánították a 2016-os évet „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékévvé. Ennek keretében csendül fel először november 6-án, vasárnap este a Zrínyiek a magyar zenében című emlékhangverseny részeként Pécsett a Kodály Központban Vajda János Zrínyi-kantátája.
A Honvéd Férfikar és a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság felkérésére Vajda János zeneszerző a Szigeti veszedelem 450. évfordulójára komponálta új művét 2016-ban, a Zrínyi-kantátát . A Gersy Károly Zrínyi miséjével, Dohnányi Ernő Zrínyi-nyitányával és Kodály Zoltán Zrínyi szózatával kiegészülő pécsi koncerten szólót énekel Fekete Attila Liszt-díjas és Szegedi Csaba Junior Príma-díjas énekművész. A zeneműveket a Tinódi Vegyeskar és a Szigetvári Zeneiskola tanári kamaraegyüttese, a Budapest Stúdió Kórus, a Honvéd Férfikar és a Pannon Filharmonikusok szólaltatják meg. Vezényel Strausz Kálmán Liszt-díjas művész, az Operaház és a Honvéd Férfikar karigazgatója.
A Kodály Központ-béli nagy koncerten négy nagy ívű mű tiszteleg a 450. évforduló előtt. Vajda János, Gersy Károly, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán darabjai mellett szerepet kap az irodalmi emlékezet is. Budina Sámuel históriás visszaemlékezései, valamint Ányos Pál, Illyés Gyula és Sík Sándor költeményei állítanak emléket az emberi és katonai helytállásnak. A prózai és verses betéteket Kiss Emma és Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész tolmácsolják
Zrínyi Miklós várvédő bátorsága és nemesi vitézsége több nagyszerű komponistát ihlettett alkotásra. A pécsi koncert az elmúlt százhúsz esztendő zenei emlékezetét foglalja egybe. Az 1949-ben született Kossuth-díjas Vajda János kantátája tenor szólóra, vegyeskarra és szimfonikus zenekarra készült. Az öt tétel a költő Zrínyi Miklós sorainak felhasználásával állít emléket a hadvezérnek és társainak. A második tétel kezdete és vége megidézi Kodály Zrínyi szózatának néhány ütemét. A szigetvári kötődésű Gersy Károly szintén a történelmi emlékév előtt tiszteleg Zrínyi miséjével.
Hat évtizeddel korábban Kodály Zoltán komponált kórusművet a szigetvári várvédő és bajtársai tiszteletére. Az 1954-ben bariton szólóra és a capella vegyeskarra komponált Zrínyi szózatához a zeneszerző maga állította össze a kompozíció szövegét a költő Zrínyi Miklós Az török áfium ellen való orvosság című művéből. A kórusmű visszatérő szövegi és dallami motívuma is a Zrínyi-röpiratban szereplő „Ne bántsd a magyart!” kulcsgondolatát viszi tovább. Kodály kompozíciója rejtjeles politikai tiltakozás volt az elnyomó hatalom ellen, ugyanakkor az életmű egy igen jellegzetes vonulatához is tartozik: olyan szépirodalmi művek feldolgozásai közé, amelyek az 1923-as Psalmus Hungaricustól kezdődően foglalkoznak a magyarság sorsával és jövőjével. A Zrínyi szózata teljes pompájában mutatja be az idős Kodály kórusstílusát, különös tekintettel a Bach és Palestrina nyomdokán járó ellenpontozó technikára, valamint a jellegzetesen kodályi prozódiára.
A nagy előd, Dohnányi Ernő 19 évesen, 1896-ban komponálta a Zrínyi-nyitányt, amely egyik első zeneszerzői sikere lett. Azonban, hogy pontosan miért Zrínyi ihlette meg, nem derül ki az életrajzi forrásokból, annyi azonban bizonyos, hogy a mű a millenniumi zeneszerzői versenyre, az úgynevezett „Királydíj-pályázatra” készült. Az eredményhirdetés a fiatal Dohnányi diadalát hozta, ugyanis mind a nyitány, mind pedig a szimfónia kategóriában az első helyen végzett. A művet 1897 júniusában Erkel Gyula vezényletével a Filharmóniai Társaság mutatta be, ami óriási elismerést jelentett a végzős zeneakadémiai növendéknek. A darab, amely mind melodikájában, mind ritmikájában nemzeti karakterű, Dohnányi más fiatalkori darabjához hasonlóan feltűnően könnyű kézzel íródott.
