A hatvan éves Pécsi Balett jubileumi bemutatóját a Bartók Tavasz virtuális színháztermében, a MüPa szervezésében online premier keretében tartotta.
Mi az értelme a művészetnek? Mi tesz maradandóvá és élővé egy műalkotást? Vajon a mű életben tartja a művészt is? A pillanat művészete az izgalmasabb, vagy az örökkévalóságé? Miben rejlik a tánc, a zene és a képzőművészet lélekre ható ereje? Mi a közös kapcsolódási pont? A művészet örök? Lehet nélküle élni? Kérdések, amelyre választ keresnek az alkotók.
Ebben az alkotó- és előadóművészek számára rendkívül szürreális, kilátástalan helyzetben, amibe a koronavírus-járvány taszította a világot, Victor Vasarely zseniális műalkotásai ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel szólították meg az alkotókat. A társművészetek bevonásával létrehozott nagyszabású, a Pécsi Balett történetében egyedülálló látványvilágú produkció reményt adó választ nyújthat mindannyiunknak.
Az alkotók egy kiállítás kontextusába helyezik a balettet. A kiállítás képei ihletet adó forrásként meghatározzák a jelenetek hangulatát, a zenei anyagot, a karaktereket és azok viszonyait, a tánc dinamikáját, a jelmezek, a kellékek és díszletelemek szín- és formavilágát, a színpadképet. A műalkotások életre kelnek.
„Ez az első alkalom a pályámon, hogy nem a zene inspirálta a koreográfiát és nem vezeti klasszikus cselekményszál a kreatív folyamatot. Alkotótársaimmal együtt mindannyian Victor Vasarely fantasztikus erejű festményeiből indultunk ki, ezek a képek alakították a zene lüktetését, a koreográfia dinamikáját, a teret, a kellékeket, a jelmezeket, a látványt. Magam is meglepődtem, mennyire élőek, erős hatásúak, energetizálóak Vasarely művei. Néztem, néztem őket és egyszerűen beszippantottak, aztán megelevenedtek és ritmust, lépéseket, jeleneteket diktáltak. Minden etűd egy újabb vízió. Furcsa, de kicsit úgy érzem, mintha beléptem volna Vasarely műveibe. Hálás vagyok ezért a találkozásért.” - emelte ki az est koreográfiáját készítő Vincze Balázs.
A Pécsi Balett táncművészei mellett az előadásban közreműködott: Györfi Anna, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze, Kamarás Iván Jászai Mari-díjas színművész, Kéméndi Tamás harmonikaművész, Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt-díjas művész, Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas Érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja és Vári Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas Érdemes és Kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
A Vasarely-etűdöket Vincze Balázs Harangozó-díjas Érdemes művész, az önálló Pécsi Balett alapító igazgatója, jelenlegi művészeti vezetője álmodta színpadra. Két fiatal, progresszív, a színházi életben elismert alkotó is részt vett a különleges produkció létrehozásában. A jelmezeket Nagy Fruzsina, míg a díszletet Cziegler Balázs tervezte. A balettest zenéjét Riederauer Richárdi klasszikus inspirációkra építve állította össze. A rendező-koreográfus munkáját két Harangozó-díja művész, Ujvári Katalin és Molnár Zsolt segítette.
A Pécsi Balett együttműködő partnerei: Pécsi Janus Pannonius Múzeum / Vasarely Múzeum, Vasarely Alapítvány (Aix-en-Provence) | Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma
