Sikeresen zárta az évet a NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés, amely Baranya, Somogy és Tolna megye területén 1,3 millió hektár védelmét látja, ami a régióban közel egymillió embert, illetve több mint húszezer mezőgazdasági termelőt érint. A kezdeti nehézségek ellenére, a termelők összefogásának köszönhetően sikerrel zárták a 2011-es évet, huszonegyedik védekezési szezonjukat.  

A több mint két évtizede működő NEFELA Dél–magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés, több mint száz mezőgazdasági nagyüzem, két biztosító társaság, a Baranya, Somogy és Tolna megyei TESZÖV valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat hozta létre non–profit jelleggel. Csatlakozott hozzájuk a későbbiekben tagként, pártolóként több mint 350 önkormányzat, további három biztosító, 30 hegyközség, családi vállalkozások egész sora, jelenleg 846 tagjuk van. Baranya, Somogy és Tolna megye területén 1,3 millió hektár védelmét látják, ami a régióban közel egymillió embert, illetve több mint húszezer mezőgazdasági termelőt érint. A kezdeti nehézségek ellenére sikerrel zárták a 2011-es évet, huszonegyedik védekezési szezonjukat.  

- Az európai országokban lényegesen nagyobb területen, nem egy helyen több jégeső-elhárítási rendszer is működik - kezdi beszélgetésünket Huszár István, a NEFELA a Dél–Magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés igazgatója. - Egyebek mellett Horvátországban az összes mezőgazdasági területen egy talajgenerátoros-rakétás, Szerbiában rakétás, Franciaországban a történelmi borvidéket - ami egy magyarországnyi területet tesz ki - egy talajgenerátoros, míg Ausztriában három rendszer védi a szőlőket, a földeken a terményeket, közülük az egyik közösen a németekkel. A környező országokkal ellentétben, hazánkban csak egyetlen régióban, a Dél-Dunántúlon működik ilyen, az elemi károk mértékét csökkentő rendszer, amelynek köszönhetően mind a mezőgazdasági termelők, mind a lakosság jégkára jelentősen csökkent. 

A hatékonyabb védekezés érdekében a kezdetben alkalmazott rakétás rendszer helyett az úgynevezett talajgenerátoros elhárításra tértek át. A talajgenerátorok ezüstjodid részecskéket bocsátanak ki, amelyeket nagy koncentrációban még a jégszemek kialakulása előtt juttatnak a zivatarfelhőkbe. Mivel az ezüstjodid kristályok szerkezete a jégéhez hasonló, ezek elősegítik a túlhűlt vízcseppek fagyását. Így több és apróbb jégszem alakul ki, amelyek lassabban jutnak le a földre, a magasabb hőmérsékletű rétegekben megolvadnak, kisebb kárt okoznak. A zivatarfelhőkben kialakuló légáramlás, illetve a felhők közötti kölcsönhatás miatt arra nincs lehetőség, hogy teljesen megakadályozzák a jégesők létrejöttét. A három megyében - Baranya, Somogy, Tolna - jelenleg 141 talajgenerátort üzemeltetnek, a legoptimálisabb védőháló kialakítására törekedtek. A jégeső-elhárítási egyesülés Hosszúhetény közelében a Hármas–hegyen meteorológiai megfigyelő állomást is működtet.

Baranyában a szervezet megalakulása óta közel 71 százalékkal csökkent a jégkár, itt a védett területen évente átlagosan 1,8 milliárd forint értékű termést - szántóföldi növény, szőlő, ültetvény - mentettek meg a rendszer segítségével. A védett három megyében - Somogy, Tolna, Baranya - összesen 3,6 milliárdot tesz ki ez az érték, s nagyjából ugyanennyit jelent a lakosságnak is a rendszer működése. Egyre többen ismerik fel a szükségességét, s csatlakoznak az egyesüléshez, ugyanis a jégeső-elhárítás fenntartására költött összeg mintegy 28 szorosan térül meg a mezőgazdasági károk csökkentésével.

- Az elmúlt év elején még jelentős gondokkal küszködtünk - folytatja beszélgetésünket Huszár István. - Ennek elsődleges oka az volt, hogy az egyik legfontosabb, általunk használt hatóanyag, az acetonos ezüstjodid ára a kétszeresére nőtt. A tagjaink költségeit már nem akartuk növelni, ezért a biztonságos működés érdekében azokhoz a kistermelőkhöz fordultunk, akik ugyan élvezték a jégeső-elhárítás előnyeit, csak éppen nem fizettek érte. A megkeresésünk hatására 146 termelő lépett be az egyesület tagjai közé, valamint a megszólított több, mint 3000 - ötven hektárnál kisebb területtel rendelkező - gazdálkodó közül 250 járult hozzá ötezer forinttal a fenntartási költségeinkhez. Az, hogy végül sikerrel zártuk az esztendőt hozzájárult az is, hogy a csapadékhiány miatt kevesebbet működtek a generátorok mint az elmúlt években. Pld. 2007-ben 100 órával többet működtek a generátorok. A tagok és a támogatók által befizetett összeg, valamint az állami támogatás 2011-ben ugyan elegendő volt a biztonságos működésünkhöz, azonban 2012-ben várhatóan szükség lesz arra a húsz millió forintra, amelynek a hiányát idén nem éreztük meg mivel az átlaghoz viszonyítva is kevesebbet működtek a generátorok.

A rendszer finanszírozása több csatornán történik, ami országosan is példaértékű, ugyanis a működése érdekében összefogtak az érintettek önkormányzatok, hegyközségek, földművelők, biztosító-társaságok és a rendszer hasznosságát figyelembe véve állami támogatásban is részesülnek. A nonprofit elvek alapján működő, közhasznú tevékenységet folytató szervezet fenntartásához szükséges források hatvanegy százalékát a tagok és a támogatók által befizetett díjak fedezik.

- A cél, hogy a termelők és a jégveszélyes területeken található önkormányzatok teljes körét bevonjuk, ezzel ugyanis biztos alapokra kerülne a jégeső-elhárítás - hangsúlyozza a Nefela Egyesülés igazgatója. - S továbbra is számítunk az állam által nyújtott támogatásra. Egyébként máshol ez a tevékenység része a nemzeti támogatási rendszernek. Többek között Horvátországban, Szerbiában és Ausztriában a teljes mezőgazdasági területre kiterjedő jégeső-elhárítás fenntartásához a tartományok, a régiók nyújtanak támogatást.

Szólt arról is, hogy a klíma- és éghajlatkutatók arra hívták fel a kormány figyelmét is, hogy az általuk folytatott kármegelőző tevékenység jelentősége az elkövetkezendő években még inkább felértékelődik. Az éghajlati változások miatt a szélsőséges időjárási jelenségek - aszály, jégverés, tornádó, özönvízszerű esőzés - gyakorisága megnő, s egyre nagyobb károkat okoznak a jövőben. Védekezni ellenük, sokkal olcsóbb lesz, mind amekkora kárt okoznak mind a termelőknek, mind a lakosságnak. 

Kitért arra is, hogy az utóbbi években bekövetkezett természeti csapások hatására az ország ezen károkat elszenvedett részein mind többször fogalmazódik meg az igény az övékhez hasonló rendszer létrehozására. A közeljövőben várhatóan Bács-Kiskun megyében a Kiskőrösi Kistérségben létre jön egy talajgenerátoros jégelhárítási rendszer, amelyhez az ő segítségüket is kérték.