Az Európai Bizottság célzott kezdeményezést indított útjára a tagállamok adóügyi rendelkezéseinek ellenőrzésére.
Az ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy a rendelkezések ne eredményezzék a szabad mozgáshoz való jogukat gyakoroló személyek megkülönböztetését. A vizsgálat középpontjában a gazdaságilag aktív személyek – például munkavállalók vagy önfoglalkoztatók – mellett a gazdaságilag inaktív személyek – többek között a nyugdíjasok – állnak. Ez a kezdeményezés egy korábbi projekt kiegészítése, amely a külföldi munkavállalók esetében alkalmazott adóintézkedéseket vizsgálta.
A munkavállalói mobilitást mind az európai növekedés, mind a foglalkoztatás fokozásának egyik fő eszközeként azonosították. Becslések szerint a 15 korábbi uniós ország GDP-je hosszú távon közel 1 százalékkal növekedett az EU bővítését követő - 2004 és 2009 közötti – munkaerő-áramlás hatására.
Az adóügyi akadályok azonban továbbra is az egyik legnagyobb visszatartó erőt jelentik a származási országukat elhagyva más tagállamban munkát kereső polgárok számára. Adóügyi akadályok felmerülhetnek a származási országban és a lakóhely szerinti új tagállamban is.
Az Európai Bizottság ezért 2014 folyamán alaposan megvizsgálja a tagállami adórendszereket, s keresi arra a választ, hogy okoznak-e azok bármifajta hátrányt a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós állampolgároknak. A diszkrimináció, illetve az alapvető uniós szabadságok megsértésének feltárt eseteit a bizottság jelzi a nemzeti hatóságok felé, és előírja milyen módosításokat kell végrehajtaniuk. Amennyiben a problémák továbbra is fennmaradnak, a bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat az érintett tagállammal szemben.
Mint Algirdas Šemeta, az adó- és a vámügyért, a csalás elleni küzdelemért és az ellenőrzését felelős biztos hangsúlyozta, az uniós szabályok egyértelműek. Az egységes piacon belül minden uniós polgárt azonos elbánásban kell részesíteni. Tilos a megkülönböztetés és a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának korlátozása. Biztosítani kell ezen elvek gyakorlati érvényesülését a tagállami adószabályokban.
Mivel a tagállamok közötti mobilitás egyik legfőbb visszatartó erejét változatlanul az adóügyi akadályok jelentik, a bizottság számos fronton küzd az uniós állampolgárokat gátló akadályok lebontásáért. Egyebek mellett a kettős adóztatás kezelése, a munkavállalók szabad mozgáshoz való joga alkalmazásának javítása, vagy a kiküldött munkavállalók védelmének megerősítését célzó javaslatokkal.
A most útjára indult kezdeményezés keretében a bizottság megvizsgálja, hogy a sajátjuktól eltérő, másik tagállamban lakhellyel rendelkező uniós állampolgárokat éri-e valamilyen hátrány, sújtják-e őket nagyobb adóterhek a mobilitásuk miatt. Az említett hátrányok a származási országban vagy választott új otthonukban is érheti őket.
Az állampolgárok adóügyi hátrányokat szenvedhetnek el, ha a befektetéseik vagy vagyontárgyaik helye, magának az adófizetőnek a tartózkodási helye vagy pusztán az adófizető lakhelyének megváltozása miatt is. Vagy akkor, ha nyugdíjbiztosítási rendszerekbe befizetett hozzájárulásaik kapcsán, a nyugdíjfolyósítással, illetve nyugdíj-megtakarításaik vagy életbiztosítási vagyonuk transzferálásával összefüggésben. E mellett a másik tagállamban önfoglalkoztatóként végzett tevékenységükkel összefüggésben, vagy pusztán a szóban forgó tevékenységek áthelyezése, de egyes adólevonások vagy adókedvezmények megtagadása miatt, vagy akár a felhalmozott vagyonukkal kapcsolatban. Mindezekre tekintettel a bizottság az uniós állampolgárok - munkavállalók, önfoglalkoztatók, és nyugdíjasok - élethelyzetét megvizsgálja.
Az unión belüli szabad letelepedéshez és munkavállaláshoz való jog az uniós polgárok alapvető joga, egyszersmind az európai szintű munkaerőpiac kialakulásának kulcsfontosságú eszköze is. A bizottság a tagállamokkal együttműködve dolgozik a munkavállalók szabad mozgásának megkönnyítésén - például az EURES, azaz az Európa egészét lefedő álláskereső hálózat korszerűsítésére irányuló bizottsági javaslaton keresztül - egyúttal biztosítja, hogy a sajátjuktól eltérő másik tagállamban lakóhellyel rendelkező munkavállalókat és uniós állampolgárokat ne kezeljék másképp, mint a fogadó ország állampolgárait, és ugyanolyan adókedvezményekben részesüljenek, mint a hazai munkavállalók.
