A Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában  látható kiállítás Szepesi Freund Lajos  egykori görcsönyi molnár és rajzoló életművének állít emléket.

Szepesi Freund Lajos (Igló, 1893 – Pécs, 1957) középiskoláit Kassán végezte, és az érettségit követően a Borsod-Miskolci, majd a debreceni István gőzmalomban dolgozott. Az első világháborúban tüzértisztként teljesített katonai szolgálatot az olasz fronton.  Ezt követően 1919 júniusától az államosításig egy Pécs közeli baranyai faluban, Görcsönyben a gróf Benyovszky Rudolf tulajdonát képező gőzmalom bérlője, több falu molnára volt.

Rajzaiból 1946-ban Budapesten a Bibliotheca-Officina galériájában nyílt kiállítás, melyet Kállai Ernő rendezett, s a kiadott katalógus kísérőtanulmányát is ő írta. Martyn Ferenc a Sorsunk folyóiratban megjelent cikkében méltatta a művészt és a kiállítást.

A legtöbb képe tájkép. A tájra az amatőr rajzoló nemcsak mint technikai korlátainak legegyszerűbb modelljére és falusi környezetének kézenfekvő témájára talál rá, hanem egyúttal a modern természetfogalom esztétikai karakterébe illesztett örökkévalóság művészi garanciájaként is. Az örök természet az öröknek gondolt művészet megfelelőjévé lesz  –  emeli ki  Nagy András esztéta, a Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusa.

A Janus Pannonius Múzeum az alkotó életművéről már több alkalommal és többféleképpen megemlékezett. Szepesi Freund A művészet „Béke kertje” – „Konzílium a világ betegágyánál” című, 1949-ben készült ceruzarajza ihlette A Kávéházi esték pécsi műbarátoknak című sorozat  egyik beszélgetését  a múlt év végén, e mellett ebben az esztendőben  február 6 – március 6. között a görcsönyi ÁMK Művelődési Házban  voltak láthatóak képei.

A Modern Magyar Képtárban megnyílt kiállításon Szepesi Freund Lajos 30 – természetet, illetve baranyai, görcsönyi tájat ábrázoló – alkotása látható. A kiállított képek részben a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, részben a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből származnak.