Az utóbbi időben polémia alakult ki az Európai Unió menekülteket segélyező programjairól, köztük a törökországiról.

Az Európai Unió menekülteket segélyező programjairól – köztük a törökországiról – fontos tudni, hogy a háborús övezetekből menekülő emberek ellátása nem csupán humanitárius kötelezettség, hanem a nemzetközi jog által előírt feladat is egyben a menekülteket befogadó országok számára.

Amikor pedig egy-egy ország nagyon nagyszámú menekültet kénytelen egyszerre ellátni, előfordul, hogy egyedül nem képes előteremteni az összes ellátásához szükséges erőforrásokat, és így nemzetközi támogatásra szorul. Ennek megfelelően az EU is számos, sok menekültnek átmeneti otthont adó országban nyújt támogatást.
 
Az uniótól a legnagyobb támogatást a törökországi program kapja, hiszen Törökországban tartózkodik a legtöbb menekült a világon: jelenleg  megközelítőleg 3,5 millió ember, akiknek a túlnyomó többsége a szíriai konfliktus elől menekült el. A Törökország által regisztrált menekültek, menedékkérők nehéz körülmények között élnek, küzdenek a normális élet lehetőségéért, ellátásuk pedig Törökország számára hatalmas kihívást jelent.
 
Az Élelmezési Világprogrammal, a Török Vörös Félholddal és a török kormánnyal együttműködve az EU 2016-ban indította el humanitárius programját a helyzet enyhítése érdekében. Ennek része az úgynevezett Sürgősségi Szociális Biztonsági Hálózat (ESSN), ami egy pénztámogatást nyújtó szociális segélyezési rendszer.
 
Az ESSN rendszer bankkártyákon keresztül pénzsegélyt nyújt a leginkább veszélyeztetett másfél millió menekültnek. A kártyákra minden hónapban fix összegű támogatás érkezik az alapvető szükségletek fedezésére. A menekültek ebből fizethetik lakhatásukat, és vásárolhatnak élelmiszert, gyógyszereket – bármit, amire családjuknak leginkább szüksége van.
 
A bankkártyás segélyezési rendszer a természetbeni támogatásnál hatékonyabb és olcsóbb, valamint megkönnyíti a helyi társadalomba való beilleszkedést. Emiatt e segélyezési forma világszerte terjed. Fontos megjegyezni, hogy a törökországi programban, ahogy például a  megközelítőleg százezer embert segítő görögországiban is, a kártyákat csak az adott állam területén lehet használni, a kedvezményezettek személyazonosságát pedig havonta ellenőrzik. Ezen felül a bankkártyás rendszer a kedvezményezettek számára több méltóságot biztosít, mivel így normálisabb életet élhetnek, megvásárolhatják maguknak a szükséges termékeket, és nem kell órákig várakozniuk az élelmiszerosztásokra.
 
A menekült családok jelenleg családtagonként havonta 120 török lírát (megközelítőleg 6000 forintot) kapnak, a család nagyságától függően további negyedéves pótlékkal. Az EU eddig megközelítőleg 1 milliárd eurót különített el erre a programra. Fontos kiemelni, hogy Törökországban a Szíriából menekülők milliói az első biztonságos országban megkapott támogatásnak köszönhetően alapvető ellátáshoz, szociális biztonsághoz, közszolgáltatásokhoz jutnak. Így a segítséget oda visszük, ahol szükség van rá, megelőzzük az Európa felé irányuló további migrációt, és esélyt adunk a menekülők hazatérésére a konfliktus rendezése után.
 
.