Az Európai  Parlament egy alapos vizsgálatot követően javaslattal állt elő a radikalizálódás megállítására, az adatfelhasználhatóság javítására és a terrorizmus áldozatainak támogatására.

Az elmúlt években eddig nem látott terrorhullám söpört végig Európán, amely a biztonság kérdését az európaiak figyelmének központjába lökte és rámutatott az uniós együttműködés és információcsere hiányosságaira e téren. Az Europol legfrissebb, a terrorizmus uniós helyzetére, e szerint a dzsihádisták támadásai következtében halt meg a legtöbb ember.

A tavaly létrehozott és a terrorizmussal foglalkozó különbizottság feladata az volt, hogy a tagállami bűnüldözési hatóságok, a vonatkozó uniós ügynökségek és elismert szakértők adatai alapján vizsgálják meg, elemezzék és értékeljék az európai terrorfenyegetettség mértékét. A különbizottságnak többek között alaposan meg kellett vizsgálnia, milyen helyszíni erők állnak rendelkezésre, és milyen mértékben kell bővíteni azokat ahhoz, hogy a terrorista cselekmények a tagállamokban és az Európai Unióban egyaránt megelőzhetők, kivizsgálhatók és büntetőeljárás alá vonhatók legyenek. 

Mindezek ismeretében javaslattal álltak elő, amelyben a következők szerepelnek, úgymint az Europol és az eu-LISA, a Nagyméretű IT-rendszerek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség szerepének megerősítése, a  szabványosított és egymással jobban együttműködő adatmegosztás, az interneten és a valós életben tapasztalható radikalizáció megállítása, valamint  közös definíció a „terrorizmus áldozata” fogalomra, és uniós koordinációs központ létrehozása. A nem törvényerejű állásfoglalást a parlamet 474 szavazattal, 112 ellenszavazat és 75 tartózkodás mellett fogadta el.

A képviselők aggasztónak találják az ügynökségek egymás közötti, illetve a tagállamok és az uniós hatóságok közötti adatcsere alacsony szintjét. Kiemelik: a terror-elhárítási műveletek során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, például az adatvédelemhez és a szólásszabadsághoz való jogot.

A parlament  a következő javaslatokat fogalmazta meg. Létre kell hozni a  radikális hitszónokok uniós megfigyelési listáját, nagyobb figyelmet kell fordítani az Európába visszatérő, beazonosított harcosok biztonságának garantálására és büntetőeljárás alá vonására. E mellett a radikalizálódás ellen lépéseket kell tenni, többek között a börtönökben, az oktatás területén és különböző kampányok révén, az elítélt terroristák ne kaphassanak menedékjogot. Meg kell szervezni a radikalizálódás mikéntjére koncentráló képzését az uniós és a tagországi tisztviselőknek,  fontos az unió külső határainak megerősítése és az összes vonatkozó adatbázist kiaknázó, megfelelő ellenőrzés a határátkelőkön.

Ezen kívül a terrorista cselekedetek dicsőítésének kivizsgálásához szükséges jogi keret létrehozására is lépéseket kell tenni, a papíron vagy interneten terjedő, egyértelműen erőszakra buzdító propaganda  anyagokat el kell távolítani, az EU és az Egyesült Királyság együttműködésének és információcseréjét folytatni kell a britek kilépését követően is.  A javaslatok között  szerepel még a késviselés korlátozása és a különösen veszélyes kések betiltása, a magánrepülők bevonása az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló uniós irányelv hatálya alá, a robbanószerek összeállításához szükséges alapanyagok vásárlóinak engedélyeztetése egy európai rendszer alapján.

Az áldozatok kompenzálására  pedig az Európai Szolidaritási Alapból kerüljön sor, rövid időn belül meg kell határozni ehhez uniós szinten a terrorizmus áldozatának közös definícióját, valamint az Európai Bizottság hozza létre a Terrorizmus Áldozatainak Uniós Koordinációs Központját, ami támadások esetén segítséget nyújtana. Mindezeken felül még szorosabbá kell tenni az együttműködést  a nem uniós országokkal, különösen az uniós tagállamok szomszédságában.

A témáért felelős egyik jelentéstevő, a német néppárti Monika Hohlmeier szerint ugyanis a strasbourgi karácsonyi vásáron történt támadás a lehető legdurvább módon sérti meg az európaiakat és az európai értékeket. Az eset ismét megmutatta, hogy üres szlogenek és a valóságtól elrugaszkodott lépések helyett végre arra kellene koncentrálni, ami tényleg biztonságossá teszi Európát.

Kitért arra is, az elmúlt évek erőfeszítései ellenére még mindig vannak hiányosságok, és még mindig lehet hatékonyabb a terrorizmus elleni fellépés. Megvalósítható javaslatokra van szükség, amelyek a radikalizálódás hatékonyabb megelőzését a szigorúbb jogi eszközökkel, a szélesebb körű információcserével és együttműködéssel, és az áldozatok jogainak hathatósabb védelmével érik el.
 
Mindehhez, a másik jelentéstevő, a belga konzervatív Helga Stevens a következőket tette hozzá, Strasbourg központjában történt terrorista támadás jól illusztrálja a fenyegető veszélyt és azt, hogy  sürgősen jobb válaszokat kell találni a szomorú valóságra. A jelentésben számos újszerű javaslat szerepel, mint például a gyűlöletet prédikáló hitszónokok uniós feketelistázása, az autót bérlők ellenőrzése a rendőrségi adatbázisokban, vagy a magánrepülők utas-nyilvántartási irányelv hatálya alá vonása. A javaslatok között szerepel az is, hogy a már bizonyított legjobb gyakorlat kerüljön uniós szinten bevezetésre, ilyenek  például a radikalizálódás ellenes belga helyi sejtek. Az áldozatokra kell e mellett a legnagyobb  figyelmet fordítani, s a legtöbb segítséget nyújtani, ilyen például az egészségügyi költségek automatikus és előzetes megtérítése és a zökkenőmentes ügyintézés.