Több ezer beteg életét könnyítik meg, egy, az egész régióban úttörő újításnak köszönhetően.

Az új eljárásokra nagy szükség van, miután a rettegett betegség, a Parkinson-kór világszerte rohamosan terjed. Mint. Kovács Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának professzora, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke a „Parkinson pandémia” okairól, valamint a  reményt adó új terápiákról  szólva elmondta, egyre kevésbé mondható ritkának a fokozatosan romló mozgással és kézügyességgel, járás-, illetve hangulati zavarokkal járó Parkinson-kór, világszerte 1990 és 2015 között duplájára nőtt az ezzel a betegséggel küzdők száma. Az előrejelzések szerint, 2040-re meghaladhatja a 12 milliót, s ezzel a leggyorsabb számban növekvő neurodegeneratív, azaz az idegsejtek folyamatos pusztulásával járó betegségnek számít majd.

Kitért arra is, hogy bár a Parkinson-kór a mai napig elsősorban a 60 év felettieket sújtja, egyre több ennél jóval fiatalabb beteg jelenik meg a rendeléseken. A pécsi klinikán gondozott betegek több mint 10 százaléka 50 év alatti, míg a 60 év alattiak aránya 24 százalék.

Szólt a „Parkinson pandémiának” nevezett jelenségről is, amelynek egyik fő oka a környezetszennyezés.. Kiemelte, sok olyan viszonylag fiatal beteget kezelnek a pécsi kliniká,, akik különböző növényvédő- vagy oldószerekkel dolgoztak. Elképzelhető, hogy erre vezethető vissza a betegség kialakulása, de ismert egy olyan eset is, amikor egy katonai támaszpont ivóvizébe került bele valamilyen vegyi anyag, és az ott szolgálók között később ugrásszerűen megnőtt a betegek aránya.

Hangsúlyozta, a kiváltó okok pontos meghatározását nehezíti, hogy a kór többnyire az emésztőrendszerben indul, és onnan lassan terjed át az agyra, több évig is tarthat a tünetek megjelenése, addig  az agy  ugyanis hősiesen kompenzálja az elpusztult idegsejteket.

Bár a Parkinson-kór pontos oka a mai napig nem ismert, és a sejtpusztulás az orvostudomány jelenlegi ismeretei szerint nem visszafordítható. Azonban, egyre több olyan terápia van, amelyek révén hosszabb időre is lehetséges a panaszok mérséklése, illetve akár a teljes panaszmentesség elérése. Ezek közül az egyik legfontosabb az agyi stimuláció, amikor is  elektródákat helyeznek el az agy mélyebb rétegeibe, és ezek modulálják a tüneteket okozó kóros agyi működést. A módszer magyarországi bevezetésében úttörő szerepet játszó pécsi klinikán 2001 óta végeznek ilyen beavatkozásokat, amelyeknek köszönhetően mára jelentős mennyiségű adat gyűlt össze. Ennek azért is nagy jelentősége van, mert a betegség előrehaladtával és az újabb idegsejtek pusztulásával szükségessé válik a stimuláció „finomhangolása”.

Az egész közép-kelet európai régióban először Pécsett vált elérhetővé 2022 augusztusában az a távprogramozási eljárás, amellyel akár több száz kilométer távolságból elvégezhetőek a szükséges finomhangolások. Általuk a beteg tüneteit, azok esetleges romlását egy online konzultáció keretében lehet ellenőrizni. Ennek ismeretében egy alkalmazás segítségével valós időben elvégzik a beültetett stimulátor programozását.

A komoly műtétet igénylő stimuláción kívül egyre több a kisebb beavatkozással járó terápia is. Ezek közé tartozik például a tüneteket csökkentő hatóanyagok adagolása egy bőr alá ültetett pumpával, amely jelentősen meghosszabbíthatja a gyógyszeres kezeléssel elérhető panaszmentes időszakot.