Húsvétkor kezdődött és Szent Iván-éjig tart a 10. Színházi Olimpia, amelynek keretében a Pécsi Harmadik Színházban  két határon túli, magyar nyelvű előadás látható.

Az aradi-szegedi koprodukcióban született Karnyónét nagy sikerrel mutatták be áprilisban, május 16-án és 17-én este 7 órakor pedig  a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház emblematikus előadásának számító Örkény-mű, a Tóték lesz látható a teátrumban.

Örkény István drámája, a Tóték Vidnyánszky Attila rendezésében a beregszászi társulat emblematikus előadása, amelyről 2004-es bemutatója után azt írták a kritikusok, hogy nem egy valamikori háborúról, vagy általában a háborúról szól, hanem konkrétan a második világégést idézi meg, Örkény szellemében.

Az elmúlt 19 év alatt sok minden változott a világban, ami direkt utalások nélkül is rímel a kiszolgáltatottak tragikomédiájára – ahogy az író nevezte a Tótékat. Fájó, hogy napjainkban egy újabb jelentésréteg épült rá a darab alaphelyzetére, hisz szereplőinek életébe lehetetlen nem belelátni a jelenleg dúló orosz-ukrán háború tragédiáját. Ennek tükrében máshogy szólnak a katonadalok, másként tekintünk a rossz híreket nem továbbító postás figurájára, s persze az őrnagyra is.

Az eredeti szereposztás mindössze annyiban változott az elmúlt közel két évtizedben, hogy Orosz Melindától tavaly, 18 év után a kaposvári egyetemen tanuló, szintén kárpátaljai születésű színinövendék, Polyák Anita vette át Ágika szerepét. Sokak szerint az őrnagyot megformáló Trill Zsolt alakítása minden túlzás nélkül vetekszik Latinovits Zoltánéval, aki a darab 1967-es ősbemutatójának és a Fábri Zoltán által rendezett legendás filmnek is főszereplője volt. A IX. Pécsi Országos Színházi Találkozón Trill Zsolt kapta a MASZK  színész-zsűrijétől a legjobb férfialakítás díját. Tótnéként Szűcs Nelli, a tűzoltóparancsnokként Tóth László és a postást játszó Rácz József is emlékezetes szerepformálással ajándékozza meg a közönséget.

Vidnyánszky Attila úgy véli, „a ma problémái nagyrészt ugyanazok, mint a Tóték keletkezésének idején voltak, és Örkény alapkérdéseket boncolgat. Az emberi természet nem változik, és az a viszonyrendszer, amit a darab felvázol, abszolút átültethető a mába. Ez a nagy művek, a klasszikusok sajátja.” ( fotó: Eöri Szabó Zsolt #eorifoto)