A Pécsi Járási és Nyomozó Ügyészség csalás bűntette miatt ismét vádat emelt azzal a nővel szemben, akit már korábban is megvádolt azzal, hogy EU-s támogatás ígéretével csalt ki pénzt.

A Pécsi Járási és Nyomozó Ügyészség már az elmúlt évben vádat emelt egy pécsi nővel szemben, aki mintegy száz embert csapott be uniós támogatás ígéretével. A vádlott korábban egy hitelközvetítő irodán keresztül pénzügyi szolgáltatásokat nyújtott, azonban 2013-ban elhatározta, a valós szolgáltatás mellett az ügyfeleknek valótlan, ténylegesen nem létező pályázati lehetőségeket is kínál. Az ügyfeleket úgy tájékoztatta, hogy kedvező kamatozású, könnyített hitelbírálatú vállalkozásfejlesztési hitelről van tudomása, amelyek az Európai Unió által nyújtott támogatásokból származnak. Mindezen  pénzügyi lehetőségeket úgy adta elő a sértetteknek, minthogyha  azokra  csak úgy lehetne  pályázni, illetőleg úgy lehet hitelt igényelni, ha a pályázat meghirdetése előtt rendelkezésre bocsájtják a pályázati anyagot, illetve ügyintézés és  illeték címén kétszázezer  forintot fizetnek.  A vádlott ezen a módon 2013. áprilisa és 2014. decembere között mintegy száz személyt tévesztett meg a hitellehetőség ígéretével.

Eljárás indult ellene, ennek ellenére nő tovább folytatta ezen tevékenységét, amelynek során 2014-ben kapcsolatba került egy jelentős anyagi forrásokkal  rendelkező gazdasági társasággal. Ekkor határozta el, hogy nekik is felajánlja a lehetőséget,  s ezen a módon  rendszeres pénzösszegeket csal ki tőlük.  Magáról azt a látszatot keltette, hogy kiterjedt pénzintézeti kapcsolatrendszerrel, a pályázatírásban, pályázatfigyelésben nagy tapasztalattal rendelkezik.  Elhitette a gazdasági társaság vezetőivel, hogy vissza nem térítendő, az Európai Unió által biztosított pályázatból mintegy 300 millió forint összegben tud támogatást szerezni a cégnek.

Ezen pályázatok lebonyolítására különböző pénzösszegeket kért, mely pénzösszegek kérésekor rendszeresen hivatkozott minisztériumi tisztségviselőkre, banki alkalmazottakra, akikkel kapcsolatban áll. A látszat fenntartása és megerősítése céljából a vádlott az ismerettségi köréből több személyt megkért arra, hogy telefonon mint tisztségviselők, illetve banki alkalmazottak tartsák a kapcsolatot a cégvezetőkkel.  A vádlott 2014. és 2015. évben a gazdasági társaságtól összesen közel 25 millió forintot vett át, mely kár nem térült meg.

A vádlott cselekménye üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettének a megállapítására alkalmas, amelynek elkövetéséért a bíróság 2-8 évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki rá.