A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő ez évi mutató (DESI) tanúsága szerint az EU sokat fejlődött, de az élen járó országok és a kevésbé jól teljesítők között továbbra is hatalmas a különbség.
Az Európai Bizottság közzé tette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2017-es értékeit, amelynek segítségével nyomon követhető a 28 tagállam teljesítménye a legkülönbözőbb területeken, az internetkapcsolattól kezdve a digitális készségeken át a vállalkozások és közszolgáltatások digitalizációjáig.
Mint Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnöke elmondta, Európa fokozatosan halad előre a digitalizáció útján, de számos országnak kell növelnie az ezen e területen tett erőfeszítéseit. A digitális tartalmak egységes piaca kínálta lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében valamennyi tagállamnak több beruházást kell megvalósítania, ugyanis nem lenne jó, ha kétsebességes digitális Európa jönne létre. Mindenkinek közösen kell azon munkálkodnia, hogy Európa egésze világszinten digitális vezető szerepet játsszon.
Az EU összességében haladást ért el, és az előző évhez viszonyítva három százalékponttal javított teljesítményén, de az előrelépés nem kellőképpen gyors, és tagállamonként más és más. A digitális szakadék – vagyis a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett országok közötti különbség – mérése során kapott érték 37 százalékpont, míg 2014-ben 36 százalékpont volt. Idén Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia eredménye a legkiemelkedőbb. Ezen országokat Luxemburg, Belgium, az Egyesült Királyság, Írország, Észtország és Ausztria követi. A három digitálisan legfejlettebb tagállam globálisan is élen jár, megelőzve Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat. A legnagyobb fejlődést elérő két tagállam Szlovákia és Szlovénia volt. Egyes tagállamok azonban – az előrelépések ellenére – az uniós átlaghoz képest továbbra is lemaradtak a digitális fejlődésben. Ide tartozik Lengyelország, Horvátország, Olaszország, Görögország, Bulgária és Románia.
Az internetkapcsolat ugyan javult, de továbbra sem elégséges. Jelenleg az európai otthonok 76 százaléka rendelkezik nagy sebességű széles sávú - legalább 30 Mbps - internetkapcsolattal. Egyes tagállamokban a háztartások jelentős része a 100 Mbps, vagy akár még nagyobb kapacitású hálózatokhoz is hozzá tud férni. Ezen túlmenően a háztartások több mint 25 százaléka választotta a gyors szélessávú előfizetést.
A mobil adatszolgáltatásokra is egyre többen fizetnek elő. Míg 2013-ban 100 főre 58 előfizető jutott, addig 2016-ra ez a szám már 84-re emelkedett. Az unióbeli lakosság 84 százaléka 4G-ás mobil szolgáltatásokhoz is hozzáfér. Azonban nem elég a jövőbeli internetkapcsolat sebessége, minősége és megbízhatósága iránti növekvő igényekre összpontosítani. Az internetforgalom évente 20 százalékkal nő, a mobil hálózatokon pedig évente több mint 40 százalékkal. Annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani Európa lakosainak az internet-összeköttetés iránti, egyre növekvő igényével – a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítéséhez szükséges beruházásokat is ösztönözni kívánja az unió- E mellett stratégiai célkitűzésként határozták meg, hogy a 2025-re létre kell hogy jöjjön a gigabitalapú társadalom. Ennek érdekében a tagállamoknak a harmonizált spektrumkiosztás terénkell fokozniuk erőfeszítéseiket. Mostantól idetartozik a 700 MHz-es frekvenciasáv használata is, amelynek segítségével 2020-tól kezdődően megvalósulhat a hírközlő hálózatok új generációjának (5G) nagyarányú elterjedése.
Az EU-ban a spektrumkoordináció alapvetően fontos a vezeték nélküli szolgáltatások és a határokon átnyúló új szolgáltatások biztosításához. Emellett a Bizottság WiFi4EU elnevezésű kezdeményezésének köszönhetően az európai önkormányzatok hamarosan finanszírozásért folyamodhatnak annak érdekében, hogy a nyilvános tereken ingyenes, vezeték nélküli hozzáférést tudjanak biztosítani.
