A szülészeti és nőgyógyászati klinika első, több mint száz éves épülete mellett alakítottak ki a  Pécsi Tudományegyetem Nemzeti Reprodukciós Módszertani Kutatóközpontját.

Az új épületszárny építésével egyidőben korszerűsítették az egyetem Kliinikai Központjának Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáját, valamint a Családbarát Szülészeti program keretében többek között a szülőszobák és a gyermekágyas osztály is megújult. A mintegy 2,8 milliárd forintos beruházás hazai forrásból valósult meg.
Hzánkban  mintegy 150.000 pár van, akiknek egészségügyi okok miatt nem lehet gyerekük. A sikeres meddőségi kezeléshez, az asszisztált reprodukciós eljárások hatékonyságának növeléséhez, a demográfiai mutatók javításához egyaránt elengedhetetlenek a meddőség okozta problémák megszűntetése érdekében végzett széleskörű, innovatív, élvonalbeli infrastrukturális háttérrel támogatott integrált klinikai kutatások és az ehhez kapcsolódó technológiai fejlesztések. E cél megvalósításához kellő alapot jelent a Pécsi Tudományegyetemen zajló, több évtizedre visszatekintő tudományos munka, ami egyaránt kiterjed a meddőség elméleti és klinikai kutatására.

Ez a tudományos múlt teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Pécsett hozták létre a Nemzeti Reprodukciós Módszertani Kutatóközpontot. Tágas, modern fogadótér fogadja a meddőségi problémával küzdő betegeket. A korábbihoz képest kétszer annyi gyermekre vágyó nőt tudnak fogadni a  kétágyas kórtermekben. A fejlesztésnek köszönhetően a legkorszerűbb eszközökkel ellátott, kibővített laboratóriumokban keresik a meddőség okát a szakemberek. korábbi évek kutatás-fejlesztési eredményeit felhasználva a laboratóriumokat egyedi, iparjogvédelmileg védett építészeti módszerrel, az úgynevezett Light Protection Architecture alkalmazásával alakították ki, amely tovább növelheti a mesterséges megtermékenyítés során beültetett petesejtekből születendő egészséges gyerekek számát.

Mint Bódis József professzor - aki maga is szülész-nőgyógyász szakorvos -,  a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, egyúttal az NRMK projekt szakmai vezetője saját orvosi pályájának kezdeteit felidézve elomdta, 1974 őszén lépett be először a szülészeti klinika több, mint száz éves éületének bejáratán, medikusként. Már akkor is lenyűgözte ennek az épületnek a szépsége, azóta a felújításokat követően, most látta ismét régi szépségében. Hangsúlyozta, nem kis építőművészeti teljesítmény az ehhez kapcsolódó új szárny esztétikai megjelenése. A benne folyó tevékenység, szakmai szempontból is különleges, ugyanis vélhetően ez a világ első olyan Nemzeti Reprodukciós Módszertani Kutatóközpontja, ahol az embrió fényvédelme is megvalósul. Ezen felül  speciális hűtőkben tárolják a kutatásokban résztvevők mintáit, egy úgynevezett Biobankban, a  a vizsgálatok pedig speciális, vörös fénnyel megvilágított laborokban zajlanak,

Szólt arról is, hogy az eltelt évtizedekben  jelentős országos, nem egy esetben nemzetközi szinten is jegyzett innovációkat valósítottak meg. Lajos László professzor idejében itt vezették be először vezettek be egy sokakat érintő betegség elleni terápiát, Csaba Imre professzor vezetése alatt Magyarországon, Pécsett született meg az első lombikbébi 1988-ban. Ez egy olyan pályára állította a szülészetet, az itt folyó tudományos és egészségügyi tevékenységet, aminek az eredményeként jött létre a Nemzeti Reprodukciós Módszertani Kutatóközpont.

A laparoszkópia fejlődésével is újabb mérföldkőhöz érkezett a klinika, Szabó István professzor többek között a magzatvíz-utántöltés terén szerzett neki országos hírnevet. Ezt fejelte meg az egyedül csak itt alkalmazott méhen belüli sebészet.