Az Európai Bizottság a magyarországi kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozásának érdekében beruházási programot fogadott el, amelynek középpontjában a kutatás, az innováció és a munkahely-teremtés áll.
Az unió a 2014-2020 költségvetési ciklusában az egyik legnagyobb programja indul ezzel útjára, ugyanis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program költségvetése – az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap által nyújtott 7,73 milliárd eurót és a nemzeti társfinanszírozást is figyelembe véve – összesen mintegy 8,8 milliárd euróra rúg.
A fő hangsúlyt kutatásra és innovációra helyezi, ezen keresztül kívánja korszerűsíteni Magyarország gazdaságát. A cél az információs és kommunikációs technológiák jobb kiaknázása, a fenntartható turizmus fejlesztése és az erőforrások hatékonyabb felhasználása, amelyek eredményeként fenntartható és minőségi munkahelyek jöjjenek létre, többek között az idegenforgalom területén. Emellett elősegíti a pénzügyi eszközök felhasználását, így új finanszírozási megoldásokat kínál számos kezdeményezéshez, úgymint a megújuló energia előállításához, valamint a lakások és középületek energiahatékonyságának növeléséhez.
Mint Corina Creţu regionális politikáért felelős biztos, a beruházási program elfogadását követően elmondta, ez az unió legnagyobb önálló gazdaságfejlesztési beruházási programja, ami lendületet ad majd a magyar gazdaság növekedésének, fokozza versenyképességét és elősegíti, hogy több és jobb munkahely jöjjön létre. Kitért arra is, a kutatás, valamint a karbon-szegény gazdaságra való átállás középpontba állítása nem csupán Magyarország, hanem az egész unióban is előmozdítja a közös cél, a mindenki számára előnyös zöld és intelligens növekedés megvalósítását.
Mindehhez Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos a következőket tette hozzá, az Európai Szociális Alap az aktív munkaerő-piaci intézkedések, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás területén megvalósuló magyarországi intézkedések finanszírozása által járul hozzá a munkahelyteremtéshez. Hangsúlyozta, a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációja, a szociális vállalkozások foglalkoztatásban játszott szerepének megerősítése, illetve a fiataloknak kínált célzott támogatások – az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből juttatott további erőforrásokkal együtt – mind hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. A program keretében rendelkezésre álló valamennyi munkaerő-piaci eszköz új lehetőségeket teremt Magyarország polgárainak.
A Nemzeti Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében több mint 300 ezer munkanélküli – köztük csaknem 150 ezer 25 éven aluli fiatal – részesül majd a munkahely-teremtési kezdeményezések előnyeiből, valamint előreláthatólag 450 ezren vesznek majd részt a foglalkoztathatóság javítását elősegítő képzésekben. E mellett kiemelt célja a munkahelyteremtés, amelyet elsősorban az alacsonyan képzettek piaci integrációját, a szociális vállalkozások munkahelyteremtésben betöltött szerepének növelését, valamint a fiatalok foglalkoztatottsági esélyeinek javítását foglalja magában. A foglalkoztatás javítása több mint 300 000 mindeddig inaktív - többsége 25 év alatti - férfi és nő munkaerő piaci eszközökkel történő elérésen keresztül valósul meg.
A program keretében csaknem 12 500 vállalkozás – köztük 1500 induló – vehet igénybe pénzügyi támogatást/tanácsadást, és további 8000 vállalkozás kap segítséget elektronikus szolgáltatásainak és az ikt alkalmazásának bővítéséhez. Az energia- és erőforrás-hatékonyság javítását célzó intézkedések mintegy 1400 vállalkozást támogatnak, továbbá a program keretében 240 MW megújulóenergia-előállítási kapacitás jön létre.
Az uniós támogatás felhasználásával csaknem 3000 kutatói állás jön létre, amelyek lendületet adnak a kkv-k innovációs tevékenységének és a magyarországi kutatóintézeteknek, ugyanakkor javítják a magán- és a közszektorbeli kutatóközpontok közötti együttműködést.
E mellett egymillió háztartásban bevezetik az új generációs széles sávú hálózatot, így kifejlesztik a nagy sebességű internet lefedettségét az ország egész területére, valamint a fenntartható idegenforgalomba – vagyis a helyi és félreeső gazdaságok növekedésének előmozdításába – való beruházások eredményeként megközelítőleg 1,6 millióan látogatnak el a természeti és kulturális örökségek helyszíneire.
