Az Európai Unióban a bűncselekmények valamennyi áldozata támogatást érdemel.

Az Európai Bizottság célja, hogy unió-szerte megerősítse a bűncselekmények áldozatainak jogait annak érdekében, hogy  hozzáférjenek az információkhoz, jogorvoslatért folyamodjanak és kártérítést kapjanak.

A hatályos irányelv aktualizálása olyan minimumszabályokat állapít meg, amelyek túlmutatnak a 2012-ben elfogadottakon, és hatékonyan kezelik a társadalmi igényeket, valamint a technológiai fejlesztéseket és igazságszolgáltatásban bekövetkezett változásokat.

A reform  kiterjed annak biztosítására, hogy a bűncselekmények áldozatai jól tájékozottak legyenek a jogaikról, és rendelkezzenek a bűncselekmények bejelentéséhez szükséges erőforrásokkal.  Mindezt a bűncselekmények áldozatai számára biztosított, az EU egész területén hívható általános segélyvonal - 116 006 -, valamint egy átfogó weboldal létrehozásával, amelynek köszönhetően az áldozatok chaten és e-mailben is kérhetnek segítséget.

Ezen kívül a veszélyeztetett sértettek  - például gyermekek, idősek, fogyatékossággal élő személyek, gyűlölet-bűncselekmények áldozatai vagy fogva tartott sértettek - sajátos igényeihez igazított biztonsági intézkedések javítására. Javaslatot tartalmaz arra is, hogy , : az áldozatok védelme személyre szabott legyen – annak előírásával, hogy azt a hatóságokkal való első kapcsolatfelvételkor kell megkezdeni –, valamint a rendelkezésre álló védelmi intézkedések – például védelmi határozatok vagy a bűnüldöző hatóságok jelenlétének biztosítása – sorának bővítésére.

A speciális támogatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés a veszélyeztetett sértetteknek - például ingyenes pszichológiai támogatás biztosítása -  a bűncselekmények áldozatainak egyéni igényekhez igazodva,  a szükséges ideig legyen elérhető.
Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése annak érdekében, hogy a bűncselekmények áldozatai megfelelő segítséget kapjanak a bíróságon, és megtámadhassák a büntetőeljárás során az őket érintő határozatokat, függetlenül attól, hogy az eljárás során milyen jogállással rendelkeznek.

A kártérítéshez való tényleges hozzáférés lehetővé tétele, hogy a bűncselekmények áldozatai  közvetlenül az ítélethozatalt követően kártérítést kapjanak.  E mellett biztosítani kell számukra a jogot arra, hogy a bíróság a büntetőeljárás részeként - másik eljárás igénybevétele nélkül - hozzon határozatot az elkövető által történő kártérítésről. Az államnak pedig közvetlenül ki kelljen fizetnie a kártérítést a sértett számára, amit az eljárás lezárulta után az elkövető megtérít.

Ezek a felülvizsgálatok és javasolt intézkedések a bűncselekmények áldozatainak jogairól szóló 2012. évi irányelv és az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025) értékelésére épülnek, tükrözve az Európai Unió azon kötelezettségvállalását, hogy folyamatosan javítja a bűncselekmények áldozatainak nyújtott védelmet és támogatást a tagállamokban.

Az Európai  Bizottság javaslatát még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak. A tagállamoknak pedig  két évük lenne arra, hogy az irányelvet átültessék nemzeti jogukba. Kivételt képez az elektronikus kommunikációs eszközök használata, amelyek esetében a tagállamoknak négy évük lenne a szükséges struktúrák kialakítására.