(jegyzet)Ugyan legyőzte hazai pályán a Budapest Honvédot (2:1), mégis kiesett a Puskás Akadémia FC a labdarúgó NB I-ből,  mert ezzel párhuzamosan a Vasas megverte az MTK csapatát (2:0).

Függetlenül attól, hogy ki az alapítója az akadémiának, nekem felfordul a gyomrom azoktól a politikai töltetű hozzászólásoktól, amelyeket a meccs után a facebookon lehetett olvasni a találkozóval kapcsolatban.

Pontosan emiatt érdekes ez a cikk, mert számomra riasztó jelenség, hogy a sportba belekeverjük a politikát a szükségesnél sokkal nagyobb mértékben.  Az ötvenes években  volt szokás - szurkolói részről  -  annyira átpolitizálni a sportot, mint ahogy azt napjainkban a meccsekre járók teszik. Irtózom ettől és kerülöm.

Amikor leülök meccset nézni, nem érdekel az aktuálpolitika. El tudom különíteni egymástól a kettőt. Ugyanúgy zavar a Fradi tulajdonosának szidása és a Puskás Akadémia alapítójának ekézése meccs közben, egész egyszerűen azért, mert én nem ezért ülök le a tévé elé. Sokkal jobban szeretem hallani a szurkolást. Hajrá X! Hajrá Y! Gipsz Jakab menjen az anyjába, mert nem jó helyre passzolta a labdát, egyebek…

De ha már ennyire belekényszerítik az embert, akkor azért hadd írjam le, hogy van egy álmom! Ha már mindenképpen át akarjuk politizálni a sportot, ahogy azok teszik, akik a PAFC kiesése kapcsán megtalálták a miniszterelnököt, akkor én úgy szeretnék megélni egy Inter-Milan kiesési rangadót, ami után a magyarországi Inter-drukkerek kibeszélik Silvio Berlusconit, a Milan tulajdonosát, aztán egy pohár sör mellett még az olasz belpolitikai helyzetet is kielemzik! Elvégre itthon odáig süllyedtünk, hogy a szurkolók átpolitizálják a magyar NB-I-es meccseket… Szégyen!

 (Haász Rudolf)