Módosította a másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék a Pécsi Járásbíróság  a pécsi „Európa Kulturális Fővárosa 2010” projekt ügyében hozott ítéletét..

A másodfokon meghozott  ítélet szerint id. B. S. első- és ifj. dr. B. S. másodrendű vádlottat férfiakat bűnösek találta társ-tettesként elkövetett 20 rendbeli csalás, egy rendbeli csőd bűntett, egy  rendbeli számviteli fegyelem megsértése és egy rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében. A harmadrendű, szintén férfi  J. B. T-t felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás, bűnsegédként elkövetett csőd bűntettben, míg a negyedrendű T.-né K. M.-et  felbujtóként elkövetett 3 rendbeli közokirat-hamisítás és bűnsegédként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében találta bűnösnek.

Ezért a másodfokú bíróság az elsőrendű vádlottat halmazati büntetésül 3 év végrehajtandó börtönbüntetésre, 5 évi gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 3 évi közügyek gyakorlásától eltiltásra, a másodrendű vádlottat halmazati büntetésül 2 év végrehajtandó börtönbüntetésre, 5 évi gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 2 évi közügyek gyakorlásától eltiltásra, a harmadrendű vádlottat halmazati büntetésül 500.000 forint pénzbüntetésre, a negyedrendű vádlottat halmazati büntetésül 250.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az első- és másodrendű vádlottakkal szemben személyenként 85.432.187 forint vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság az első- és másodrendű vádlottakat egyetemlegesen kötelezte tizennyolc magánfél részére összesen 184 millió forint kártérítés megfizetésére.

Az elsőrendű és a másodrendű vádlott által irányított gazdasági társaság 2009. évben kötött szerződést a pécsi „Európa Kulturális Fővárosa 2010” projekt keretében Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával beruházások kivitelezésére, mintegy 2 milliárd forint vállalkozói díj fejében.

A kft. a szerződésben vállalt munkákhoz szükséges munkaerővel, eszközökkel, anyaggal egyáltalán nem rendelkezett, a munkákat teljes egészében alvállalkozók igénybevételével kívánta elvégezni. A cég a munkák előfinanszírozásához szükséges tőkével, pénzügyi eszközökkel nem rendelkezett.

A vádlottak az alvállalkozók által elvégzett munkák után a számlákat az általuk irányított cég nevében rendszeresen kiállították és benyújtották a velük szerződő önkormányzathoz. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a benyújtott számlákat kiegyenlítette, melynek során közel 2 milliárd forint kifizetésére került sor.

Annak ellenére, hogy a fővállalkozó felé a benyújtott számlák teljes egészében ki lettek egyenlítve, ily módon az alvállalkozók kifizetéséhez szükséges pénzeszközök rendelkezésre álltak, a kft.-t irányító első- és másodrendű vádlottak a munkákat ténylegesen elvégző és finanszírozó alvállalkozókat egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen fizették ki.

A vádlottak az átutalt pénzösszegekből az alvállalkozóik kifizetése helyett 2009-2011. években összesen mintegy 350 millió forintot saját maguk, illetve az érdekeltségükbe tartozó kft. részére fizettek ki kölcsön címén.

A vádlottak összesen 20 alvállalkozó részére a vállalkozói díjat nem fizették ki, mellyel cégenként 100.000 forinttól 100.000.000 forintig terjedő, összesen mintegy 538 millió forint kárt okoztak az alvállalkozóknak, melyből 316 millió forint kár nem térült meg.

A két cégvezető, miután a kft. tartozása a több százmillió forintot meghaladta, a gazdasági társaságot fiktív személyek részére értékesítették úgy, hogy a társaság ekkor még rendelkezésre álló közel 80 millió forint vagyonát eltulajdonították. Ezen fiktív cégeladásban vettek részt a harmad-, negyed-, ötöd- és hatod rendű vádlottak.

Az első fokon eljáró  Pécsi Járásbíróság ítélete ellen fellebbezést nyújtott be, az első-, a másod-, a  harmad- és a negyedrendű vádlottak
A másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék által hozott ítélet az első-, másod- és negyedrendű vádlottak  esetében a kihirdetés napján jogerőre emelkedett, a harmadrendű vádlott és védője három napot tartottak fenn a fellebbezés esetleges bejelentésére. Az ötöd- és hatod rendű vádlottak esetében pedig az első fokon meghozott ítélet emelkedett jogerőre.