. Ma János napja van.

 

Az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében fekszik Baranya megye központja Pécs. A város sajátos hangulatát meghatározza egyedi éghajlata, zegzugos utcácskái,  bőven termő fügebokrai, megújult közterei, amelyek kora tavasztól késő őszig a pezsgő társasági élet elsődleges helyszínei. A város  1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a balkáni háborúk menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awardsó) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában, 2010-ben pedig egy éven át viselhette az Európa Kulturális Fővárosa címet.

 A mecsekalji város délen elterülő sík területeit Északról a völgyek tagolta Mecsek határolja. A hegyről  leérkező vizeket a Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, amely a Drávába torkollik. A Nyugat-Mecsek legmagasabb csúcsa az 592 méteres Jakab-hegy, közvetlen a város felett magasodik a  Közép-Mecsek két hegyorma a Tubes és a Misina.

 Több mint kétezer éve élnek emberek e mediterrán városban, mindezt számos  régészeti emlék támasztja alá. A mecseki, mélyvölgyi barlangban az ásatások során 60-80 ezer évvel ezelőtti telep nyomaira bukkantak a régészek, míg a feltárások során egyértelmű bizonyítékok kerültek elő arra, hogy a Makár-hegyen neolitikus település volt egykoron, a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszerek maradványai kerültek elő. Az Európában is ritkaságnak számító  - kettő maradt meg ennyire épen, a másik Olaszországban található - Ókeresztény sírkamrákat az UNESCO már a világörökség részeként jegyzi.

 Az egykoron kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az  ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építmény-együttes, 2000. decembere óta a Világörökség része. A pécsi  püspökséget  Szent István király 1009-ben alapította, az ország első egyetemét pedig itt hozta létre 1367-ben Nagy Lajos király. Ma is itt található hazánk második legnagyobb egyeteme, ahol közel harmincnégyezer hallgató folytatja tanulmányait. A középkori Pécset Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette.

 A 150 éves török hódoltságot követően – e korszak gazdag építészeti emlékeit képezi Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén -, több neves személyiség is állt a város élén. Nagy szerepet játszott Pécs szabad királyi várossá nyilvánításában Klímó György a pécsi püspök, akinek nevéhez fűződik a város első nyomdájának megalapítása, valamint 1774-ben ő hozta létre az ország első nyilvános könyvtárát a püspöki könyvtárból átadott háromezer könyvvel. ( A számos ritkasággal büszkélkedő könyvtár ma már a Pécsi Egyetemi Könyvtár része.) Mindezeknek köszönhető, hogy 1780-ban Mária Terézia Szabad királyi város rangra emelte Pécset, amelynek hatására egy erőteljes polgárosodás, valamint gazdasági fejlődés  vette kezdetét.

 A település életben egy újabb fordulópontot az 1800-as évek jelentettek. A 19. század első felében indult világhódító útjára a Zsolnay-porcelán, a Littke-pezsgő, s épült egyre  több templomban csendült fel az Angster József nevével fémjelzett orgona hangja, s ekkor épült fel - 1839-ben - a város első kőszínháza is. A Pécsi Sörfőzdét is 1848-ban alapították Pannónia Sörgyár néven.  A század közepére a létrejött  manufaktúrák némelyike már országosan ismertté vált. A vas- és a papírgyár a kor legmodernebbjei közé tartozott, a Czindery és az Alsómalom utca sarkán álló Haberényi gépgyár volt a legnagyobb. Számos bőrgyártással foglalkozó cég működött, közöttük a Hamerli Kesztyűgyár, vagy a Höfler féle Bőrgyár.  A gyáripar mellett a kisipar, a kereskedelem is jelentős fejlődésnek indult, számok bank és biztosító telepedett le a városban.  Ekkor épült ki a vasút, kezdte meg működését a cukor-, a dohány- és sörgyár. A Zsolnay porcelángyárban I. Ferenc József két alkalommal is járt. A szénbányászat is mind meghatározóbb lett a város gazdasági életében.  A város tehetősebb lakóinak életében fontos szerepet játszott a kultúra. Liszt Ferenc két alkalommal koncertezett Pécsett, a kicsinyek bizonyult püspöki könyvtár mellett  pedig felépült a klasszicista stílusú új.

 A huszadik század első évtizedében, az I. Világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig, ezen idő alatt Pécs Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része volt, ezen időszak  alatt a pécsi ipar és kereskedelem fejlődése jelentősen visszaesett. A háború után, 1923-ban az elcsatolt Pozsonyból az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözött, ami máig tartó lendületet adott a város szellemi fejlődésének. A II. -25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott. A várost csupán világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20 egy kisebb bombatámadás érte a vasútállomás környékén. Az 1940-es évek vége felé az addigi magántulajdonosokat megfosztották vagyonuktól, az ipari üzemek pedig állami tulajdonba kerültek.

 A háború után addig soha nem látott mértéket öltött Pécs fejlődése. A város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Hatalmas méreteket öltött a bányaipar fejlesztése, az országban egyedül Pécsett és Komlón bányásztak a vas- és acélgyártás számára nélkülözhetetlen kokszolható feketeszenet. Ezen túl a 60-as évek elején megkezdődött  az uránérc kitermelése. Az építőiparnak is nagy lendületet adott, a két új városrész – Uránváros, Kertváros – megszületése, s ekkor épült ki a távfűtési rendszer is. Társadalmi munkában  megépült a vidámpark, az állatkert, és a mostani Mecseki Kisvasút elődje az Úttörővasút. Számos új kirándulóhely, üdülőfalu létesült a város környékén. A Misinán pedig felépült a ma már Pécs jelképévé vált tv-torony. Az 1980-as években már 180.000 lakója volt Baranya székhelyének.

 Az eltelt több  mint két évtized érzékenyen érintette  a Mecsek alján élőket. Az ipari üzemeket a gazdaságtalanságra hivatkozva szinte kivétel nélkül bezárták, kevés  új termelő üzem települt a városba,  a munkanélküliség hatalmas méreteket öltött. Az 1990-es években  ezt tovább súlyosbította a délszláv háború, amelynek közelsége miatt jelentősen lecsökkentett a Pécsre látogató turisták számát. E mellett a bányák is végleg bezártak, az utolsó csille szenet 2004. májusában hozták felszínre, s rá néhány évre az uránbányászat is megszűnt.

 Bár az elmúlt évtizedekben megváltozott a város gazdasági szerkezete – egyre inkább a tudás-, az egészségügyi, a kulturális ipar került előtérbe – ami azonban nem változott, Pécs sokarcú település maradt, ahol a nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződnek. 

 Pécs mindig soknemzetiségű település volt, ahol kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással, gazdagítva a város kultúráját. Ennek is köszönhetően nyerte el, s lett a város 2010-ben Essennel és Isztambullal közösen Európa egyik Kulturális Fővárosa. A 2005-ben elfogadott, győztes pályázatot civilek írták, így lett a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt a város programja. Az Európa Kulturális Fővárosa projekt részeként négy nagy beruházás is gazdagította a baranyai megyeszékhely kulturális intézmény-rendszerét. A város lakói már birtokba vehették a Kodály Konferencia- és Koncertközpont,  a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontot, elkészült  Múzeumok utcája és a Nagy Kiállítótér a Megyeháza szomszédságában, és a Zsolnay Kulturális Negyedben is már működik a Bóbita Bábszínház, s a Galéria. Mindezek mellett megújultak a város parkjai és közterei. A fejlesztések az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak, s valósulnak  meg. Az időközben elkészült az M6-os és M60-as autópálya - amely Pécset Budapesttel köti össze -, valamint a Kulturális Főváros cím hatására számos kulturális és turisztikai fejlesztés vette kezdetét.

 Pécs városa két, Magyarországon hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek – német, horvát - is az egyik legjelentősebb központja. A városban német és horvát tannyelvű oktatási központ működik, az óvodától a gimnáziumig bezárólag. A nemzetiségi tánccsoportok – Tanac, Leöwey Gimnázium -, a Lenau Ház, az August Šenoa Club  az anyanyelv ápolásának és a hagyományok megőrzésének szinterei. A baranyai megyeszékhelyen horvát nyelvű színház működik, német és horvát nyelvű műsort sugároz az MR6, regionális stúdió, a hívők vasárnaponként német és horvát nyelvű katolikus istentiszteleten vehetnek részt.

Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben is gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene- mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban a Pécsi Nemzeti Színház mellett, amelynek balett tagozata és operatársulata van, több teátrum - Bóbita Bábszínház, Janus Egyetemi Színház, Pécsi Horvát Színház, Pécsi Harmadik Színház, Sziporka Gyermekszínpad -, a Pannon Filharmonikusoknak köszönhetően  hangversenyélete országos jelentőségű. A város pezsgő szellemi életét mi sem jellemzi jobban, mint az országos érdeklődésre számot tartó -, úgy mint  a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT)- fesztiválok sora.

 Pécsett található az ország egyetlen középfokú oktatási intézménye, a Gandhi Gimnázium, amelyet kifejezetten a cigány származású fiatalok továbbtanulási esélyeinek növelésére hoztak létre. S ebben a városban működik az ország legnagyobb hallgatói létszámú egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem, amelynek tíz karán 34.000 diák tanul. A mai campus elődjét Nagy Lajos király alapította, Pécsett 1367-ben, ami az ország első egyeteme volt. Az Erzsébet Tudományegyetemet a régészek a Székesegyház mögötti területen feltárták fel, rekonstruálták az épületet.

 

 

Nevének eredete

 

Pécs ókori neve Sopianae. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: 'mocsár') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. Ez a feltételezés 1980 táján zajlott építkezések során nyert, amikor is a régészek eltárták Sopianae déli városrészének romjait.

A Pécs magyar neve először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal). A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt. Ennek korábbi előzménye a Quinque Basilicae („öt bazilika”) változat volt, amely már egy 871-es frank dokumentumban szerepel. Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalt. A német Fünfkirchen és a szlovák Päťkostolie (mindkettő jelentése „öt templom”) a latin mintát követi.

 

Testvérvárosai

 

 

*Dijon, Franciaország

* Eszék, Horvátország

* Fellbach, Németország

* Grác, Ausztria

* Grenoble, Franciaország

* Kolozsvár, Románia

* Arad, Románia

* Lahti, Finnország

* Lyon, Franciaország

* Olomouc, Csehország

* Seattle, Washington, USA

* Szeged, Magyarország

* Szliven, Bulgária

* Terracina, Olaszország

* Tucson, Arizona, USA

* Tuzla, Bosznia-Hercegovina

* Újvidék, Vajdaság, Szerbia

* Krakkó, Lengyelország (partnerváros)

* Póla, Horvátország (partnerváros)

* Kütahya, Törökország

 

Feltöltés alatt...

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Tizedik alkalommal mutatkoznak be Pannon Borrégió Top25 borverseny győztesei Pécsett.
Bővebben >>