Tizennégy európai város vagy régió nyerte el2016 és 2022 között az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
Az „Európa Gasztronómiai Régiója cím” egy európai elismerés, mellyel olyan pályázó közösségeket tüntetnek ki, akik a fenntartható fejlődés szellemében, közösségi összefogással alátámasztva, kiemelten fontosnak tartják gasztronómiai örökségüket és értékeiket, a helyi ételek, italok, mezőgazdasági termékek, természeti és kulturális értékek megőrzését és védelmét.
A „Baranya és Pécs Európa Gasztronómiai Régiója 2024” címmel a megye közösségei reflektorfénybe állíthatják Európa és a világ számára a helyi gasztronómiai különlegességeket, kulturális, művészeti, nemzetiségi és örökségi értékeinket, a tudomány és oktatás eredményeit, kulturális és sport eseményeinket és természeti különlegességeinket. Annak érdekében, hogy Baranya és Pécs sikerrel lépjen fel a cím megszerzése érdekében, egy hét évre szóló, 2021-től 2027-ig terjedő komplex program megalkotására van szükség a helyi gazdaság, kultúra, gasztronómia, mezőgazdaság, az oktatás, az állami intézmények, vállalkozások és a civil világ együttműködésével.
A program a helyi gazdaság és társadalom fejlesztését és dinamizálását szolgálja, kialakításába minden lehetséges érintettnek lehetőséget kell adni. A hétéves programidőszakot pedig célszerű tematikus évekre megtervezni. A 2024-re tervezett címre már 2021-ben be kell nyújtani egy helyi konzorcium ajánlatát a díjat menedzselő nemzetközi szervezetnek, az IGCAT–nak.
Az „Európa Gasztronómiai Régiója” cím nem egy pénzosztó konstrukció, hanem az eddigi eredményeket és jövendő feladatokat széles körben népszerűsítő elismerés. A cím és az arra történő felkészülés egy stratégiai eszköz lehet fejlesztési források feltárására, a jövőbeni fejlődés elősegítésére és összehangolására a helyi gazdaságban és társadalomban. Alkalmas a helyi közösségek és egyének mozgósítására egy jobb életminőség elérésére, az egészséges táplálkozás és életmód népszerűsítésére. A kezdeményezés sok helyi érintett polgár víziójával, álmával és részvételével valósítható meg.
Kihívást jelent, hogy 2020-ban a koronavírus után megint válsággal, a gazdaság dinamizálásának kérdésével nézhetnek szembe a központi és helyi döntéshozók. A globális gazdaság jelentősen lelassul, recesszió várható a következő időszakban. Vészforgatókönyvek, kormánycsomagok készülnek a gazdaság szereplőinek megsegítésére. Közhely, hogy már most fel kell készülni a válság utáni időszakra és tervezni kell. Szakértők szerint, a válság után már nem lehet visszatérni a régi gazdasági szerkezethez. Az egyik legjobban érintett ágazatnak, a turizmusnak vidéken vélhetően hosszabb időszak kell, hogy igazodni tudjon az új kihívásokhoz.
Az elmúlt évtizedben felértékelődött a turizmusban a gasztronómia szerepe és szerte a világban mind nagyobb teret kapott a gasztronómiai turizmus, így Pécsett és Baranya megyében is. A turisták nemcsak a szemükkel, hanem ízlelőszerveikkel is szeretnék megtapasztalni a meglátogatott régiók ételeit, italait, ízeit. Szeretnék megismerni többek között azok helyi szokásait, általános és gasztronómiai kultúráját, a természeti környezet állapotát. Összességében, azokat a helyi értékeket és örökséget, azt a másságot, amire a helyi közösségek büszkék, ám amelyek sokszor rejtve maradnak a világ és a látogatók előtt.
Az elmúlt 10–15 évben egyfajta spontán gasztrofesztivál mozgalom bontakozott ki Magyarországon. Alig van olyan település ma az országban, ahol valamilyen fesztivált ne szerveznének népszerű helyi ételre alapozva. Halászlé, medvehagyma, csirkepaprikás, gőzgombóc, borsos kalács, birkapörkölt, stifolder, rétes, bor, pálinka, bordal és még sorolhatnánk hányféle fesztivál csábítja a látogatót részvételre és kóstolásra. E téren Baranya és Pécs az ország élvonalába tartozik.
Más jelenséget is érdemes említeni az elmúlt évekből. A minőségi borok után megjelent a kézműves sörök divatja, a pálinkaversenyek, a saját gyümölcsből préselt vegyszermentes, 100 százalékos gyümölcslevek készítése és fogyasztása. A helyi termék mozgalom, a helyi termékek újra divatba hozása, a helyi piacok létrehozása is elindult, de a különféle kezdeményezések még nem elég erősek, még nincs elég termék és kevés fogyasztót érnek el. Más oldalról a különböző élelmiszerallergiák és egészségügyi problémák, és az élelmiszerekből származó megbetegedések a környezet állapotának romlására és a modern élet negatív velejáróira figyelmeztetnek.
Az alulról jövő kezdeményezések, továbbá a magyar csúcsgasztronómiában elért sikerek mára még nem álltak össze egy összefüggő és átfogó gasztronómiai rendszerré. Legnagyobb előrelépés a villány–siklósi, a pécsi, szekszárdi és a többi borvidék táján érzékelhető. A minőségi borkészítés három évtizeddel ezelőtti újraéledése jelentős borturizmust, borúti mozgalmat, összefogásokat teremtett, úgy mint a Villány–Siklósi Borút, BalatonBor, Zalai Borút.
A kiváló minőségű borok mellé minőségben már felzárkózott a gasztronómiai kínálat is. A minőségi borhoz nemcsak a gasztronómia, hanem a kultúra, az irodalom, a képzőművészet, a zene, a természetvédelem, a sport, az oktatás és a hagyományőrzés is társult különféle programok formájában. Összességében a minőségi borkultúra párosulva a gasztronómiával, borturizmussal és helybeni értékesítéssel jelentős és átfogó település- és területfejlesztési erővé és eszközzé vált.
E sokféle új helyi jelenség és kezdeményezés keretbe foglalására, hatékony népszerűsítésére és további fejlődési lehetőségek feltárására rendkívül alkalmas a pályázat útján elnyerhető Európa Gasztronómiai Régiója cím és platform.
