. Ma Taksony napja van.
A halottak napjától az éhes szellemekig
2021-10-31 15:04:11
A halottak napjától az éhes szellemekig

A halottak napjától az éhes szellemekig

A halál és a halottak ünneplése a világ szinte minden kultúrájának része, évszázadok, ha nem évezredek óta követett hagyomány.

A német protestánsok ünnepe hasonlít talán leginkább a mienkéhez. A Totensonntag - a halottak vasárnapja - az emlékezés napja, ilyenkor a temetőbe látogatva emlékeznek meg az elhunytakról. Ez egy csendes és komoly ünnep, a hagyományok szerint ilyenkor tilos táncolni, énekelni és nyilvános helyen zenélni.

A halloweent hagyományosan mindenszentek előestéjeként ünneplik, eredetileg azonban a kelta szüreti ünnep, a samhain töltötte be ezt a szerepet. Érdekes módon a halloweenre jellemző külsőségek, mint a jelmezek vagy az édességek ajándékozása már a keltáknál is megjelentek. Egészen pontosan, a samhain előestéjéről az emberek azt tartották, hogy őseik szellemei ilyenkor térnek vissza a Földre, hogy a téli időszakra „előkészítsék”, azaz „lekapcsolják” a természetet és a termőföldet. Mivel ártó szellemek is lehetnek köztük, az emberek ilyenkor maszkokat, jelmezeket húztak és ételt készítettek ki a túlvilágról visszajáró lelkeknek.

A töklámpások faragása is innen ered, igaz, Írországban eredetileg hatalmas fehér retkeket használtak erre a célra. A szerepük is többféle volt. Az ablakpárkányra helyezve ezzel tartották távol a gonosz szellemeket, míg más nézetek szerint a lámpások a visszatérő lelkek fényét szimbolizálták.

A kínai taoisták és buddhisták nyár vége felé ünneplik az éhes szellemeket, akik ilyenkor feljönnek az alvilágból. Ez egy úgynevezett mozgó ünnep, ami a kínai holdnaptár szerinti hetedik hónap 15.– Kína egyes tartományaiban a 14. – napján tartanak, de ilyenkor az egész hónapot a szellemek hónapjának nyilvánítják. Az ünnep során sok papírt égetnek el, ami egyszerre áldozat a holtaknak, illetve a szeretteiket elvesztő családok az ezekre írt üzeneteiket is ilyen módon juttatják el az elhunytakhoz. Ilyenkor emelkednek az égbe papírlampionok, amelyek az a szellemeknek mutatják a hazavezető utat.

Az Obon, vagy rövidebben Bon ünnep voltaképpen a kínai éhes szellem fesztivál japán megfelelője. Korábban egy időben is rendezték mindkettőt, azonban az elmúlt évtizedekben Japánban a dátuma kevésbé „mozog”, valamikor augusztus közepén ülik meg. Ilyenkor gyakran előadják a Bon Odori nevű táncot, valamint papírlampionokat is eregetnek. Emellett máglyákat is raknak, amit körülállnak. Újabban a temetőket is meglátogatják.

Koreában a Chuseok-ot (vagy cshuszok) a kínai és a japánnal ellentétben szigorúan a nyolcadik holdhónapban, nagyjából szeptember és október fordulóján tartják. A félszigeten ilyenkor három napig tart a dáridó. Táncolnak, mulatságokat tartanak,  hagyományos ételeket és italokat készítenek, fogyasztanak. Egyesítve a halottak napi szertartások és a szüreti mulatságok elemeit. Szongmjónak nevezik az elhunyt rokonok előtti tisztelgést, ami része a cshuszoknak. Ilyenkor a családok már az ünnep előtti hetekben kilátogatnak a temetőkbe és rendbe teszik a sírokat, a cshuszok napjának reggelén pedig egy külön szertartás keretében látogatnak ki a temetőkbe. Emellett a még élő rokonok is meglátogatják egymást. A családok ilyenkor speciális ételeket-italokat készítenek, amelyek közül a legjellegzetesebb a szongphjon nevű, rizslisztből készült töltött gombóc (általában mogyoróval, gesztenyével, szezámmaggal töltik). Az abban az évben betakarított rizsből készült borból áldozatot mutatnak be a szellemeknek, hogy a jövő évi betakarítás is jól sikerüljön. A cshuszok során hagyományos játékokat is játszanak, kedvelt szórakozás ilyenkor az íjászat, vagy a koreai birkózás, illetve a nolttügi nevű, a libikókához hasonló játék.

Bolíviában egészen sajátos módon emlékeznek meg a halottakról. A Día de las ratitas nevű ünnep során az Aymara bennszülöttek leszármazottai minden novemberben összegyűltek a temetőkben, a megemlékezéshez azonban magukkal vitték – vagy a sírokból elővették – elhunyt szeretteik koponyáit. A koponyákat ilyenkor díszes dobozokban állítják ki és gyakran virágokkal díszítik. A holtak számára ilyenkor ételt és italt ajánlanak fel, hogy megköszönjék nekik, amiért a túlvilágról egész éven át őrködtek evilági rokonaik sorsa felett.

Meglepő módon az ázsiai országban a teheneknek is fontos szerep jut a halottakról való megemlékezés során. Az augusztus végén, szeptember elején megrendezett Gai Jatra nevű ünnep neve ugyanis annyit jelent, a tehenek fesztiválja. Ilyenkor nyolc napon át ünneplik elhunyt rokonaikat.

A nepáli kultúrában a patások kísérik át a halottakat az alvilágba. Ilyenkor azok a családok, amelyek nemrég vesztették el  rokonukat, egy tehenet hajtanak végig az utcákon, hogy tisztelegjenek az emlékük előtt és segítsék a túlvilágra való megérkezésüket. Ha a családnak nincsen tehene, az egyik fiúgyereket öltöztetik tehénjelmezbe, és ő testesíti meg a holtak segítőjét. Utóbbit azért nehéz lehet komoly arccal szemlélni.

További híreink
Önvallomás a kitartásról
Jótékonysági előadás a Lénárd Kata Emlékalap támogatására, a befolyt összeget pályázati úton osztja ki a Pécsi Közösségi Alapítvány.
2021-11-29 02:44:20, Hírek, Környezetünk Bővebben
Advent - a várakozás időszaka
Az egyházi év az adventi idővel kezdődik, közelebbről pedig advent első vasárnapjával.
2021-11-28 21:54:39, Hírek, Környezetünk Bővebben
Megújult élőhelyek a Mohácsi-szigeten
Újra birtokba vehették a vízimadarak a Mohácsi-sziget élőhelyeit.
2021-11-25 16:17:43, Hírek, Környezetünk Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Kortársékszer-kiállítás nyílt Pécsett az Ezüstláz Galériában.
Bővebben >>