Az egészségben eltöltött életévek száma azonban nem feltétlenül növekszik, annak ellenére, hogy az európaiak tovább élnek.

Az Európai Bizottság és az OECD „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016” [Health at a Glance: Europe 2016] című közös jelentése rámutat arra, hogy az Európai Unióban emberek életét lehetne megmenteni és több milliárd eurót lehetne megtakarítani egészségfejlesztést és betegségmegelőzést célzó szakpolitikai eszközökkel és az egészségügyi ellátás hatékonyságának javításával.

Az Európai Bizottság és az OECD  által közzé  tett „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016” [Health at a Glance: Europe 2016] című közös jelentés szerint napjainkban a várható élettartam a legtöbb uniós országban meghaladja a 80 évet. Hiába rekord hosszúságú azonban a várható élettartam, ugyanez nem mondható el általánosságban az egészségben eltöltött életévekről. Az Európai Unióban hozzávetőleg 50 millióan szenvednek krónikus betegségekben, amelyek évente több mint félmillió munkaképes korú lakos halálát okozzák. Ennek éves költségvonzata az uniós országok szempontjából körülbelül 115 milliárd eurót tesz ki.

Mint Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos elmondta, a jelentés hasznos információkkal segíti a tagállamokat abban, hogy a szakpolitikai területek mindegyikén intézkedéseket hozzanak a lakosság egészségének javításáért. A kiadvány rámutat arra, hogy az Európai Unióban minden évben sok ember hal meg olyan – dohányzásra, elhízásra és más rizikófaktorokra visszavezethető – betegségekben, amelyek potenciálisan elkerülhetőek.

 Ezen túlmenően hangsúlyozta,  folytatni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén az egészségügyi ellátás hozzáférhetőbbé válik. A jelentés – melynek közzététele az első állomását jelenti az „Egészségi állapot az Európai Unióban” nevű új kezdeményezésnek – az Európai  Bizottság és az OECD közötti kiemelt partnerség égisze alatt jött létre, amelynek célja, hogy bővítse az ország specifikus és általános ismereteket az egészség és az egészségügyi rendszerek terén.

Angel  Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára mindezt a következőkkel egészítette ki, sokkal több életet lehetne megmenteni, ha az ellátás színvonala a legmagasabb szintre emelkedne  unió szerte. Többet kell tenni a hozzáférés és az ellátás minősége terén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, az európai egészségügyi rendszereknek pedig hatékonyabban kell forrásokat irányítaniuk olyan területekre, ahol azok a legnagyobb hatást tudják gyakorolni az egészségügy terén elért eredményekre, ideértve a megelőzést is.

Hatékonyabb egészségügyi rendszerekre van szükség, ugyanis évente 550 000 munkaképes korú ember veszíti életét olyan betegségek következtében, amelyek potenciálisan elkerülhetőek. Napjainkban a felnőtt lakosság 16 százaléka elhízott  - ami emelkedést jelent a 2000-ben mért 11 százalékhoz képest -, és egy ötöde dohányzik. Sok életet lehetne megmenteni, ha többet áldoznánk olyan egészségfejlesztő és betegségmegelőző stratégiákra, amelyek célkeresztjében az elhízás, a dohányzás és más rizikófaktorok állnak, továbbá ha javítanánk az akut és a krónikus betegségekkel kapcsolatos egészségügyi ellátást.

Könnyebben hozzáférhető egészségügyi rendszerekre van szükség, ugyanis a betegek 27 százaléka  a sürgősségi osztályt keresi fel az alapellátás elérhetetlensége miatt. A tagországok között tapasztalható jelentős eltérésekből mérleget vonva megállapítható, hogy az egészségügyi kiadásoknak átlagosan 15 százalékát a betegek közvetlenül, „saját zsebből” fedezik. A szegényebb európai lakosok körében átlagosan tízszer nagyobb annak a valószínűsége, hogy – anyagi okokból – problémákba ütköznek, amikor megfelelő egészségügyi ellátást szeretnének igénybe venni, mint a társadalom tehetősebb tagjainak esetében. A tagállami szakpolitikáknak arra kell irányulniuk, hogy felszámolják az egészségügyi ellátás igénybevételét hátráltató pénzügyi akadályokat, előmozdítsák az alapellátáshoz való hozzáférést, és csökkentsék a túl hosszúra nyúló várakozási időket.

Nagyobb ellenálló képességű egészségügyi rendszerekre van szükség, mert unió szerte növekszik a 65 éven felüli lakosság aránya,  ami 1960-ban nem érte el a 10 százalékot, 2015-ben már megközelítette a 20 százalékot és az előrejelzések szerint 2060-ra csaknem 30 százalékot tesz majd ki. A népesség elöregedése miatt, melyet a krónikus megbetegedések arányának növekedése kísér, valamint a költségvetési források szűkösségére tekintettel meg kell változtatni az egészségügyi ellátást, fejleszteni kell az elektronikus egészségügyet, az alapellátás és a közösségi ellátás keretében nyújtott szolgáltatások jobb megszervezése révén  pedig csökkenteni kell a kórházi tartózkodás időtartamát  és átgondoltabb kiadáspolitikát kell kialakítani a gyógyszerekre vonatkozóan, többek között a generikus készítmények alkalmazásában rejlő lehetőségek teljes mértékben történő kiaknázásával.