Baranyai népek zenéje  Kodály Központ színpadán. Első alkalommal szólalnak meg a megyében egymás mellett élő népcsoportok zenei hagyományai pénteken egy  tematikusan szerkesztett műsor keretében. Először kerül a közönség elé a népzenekutatásban az utóbbi időkig fehér foltnak számító, töredékes baranyai magyar népzene anyaga egységbe rendezve.

Regionális összefüggésekben látható a megyében élő nagyszámú horvát közösség rendkívül gazdag népi kultúrája, és a török hódoltság után több hullámban érkező németek sajátos, polgárosodottabb zenei világa. Megjelennek a Bukovinai székely betelepülők elszigetelt-archaikusabb motívumai is.

A színpadon felsorakozó zenekarok és hangszerek népzenénk történeti mélységeire is utalnak. A paraszti polgárosodás hozományaként megjelenő zenekari felállások, a közismert vonós-, és a délvidéken népszerű tamburazenekar, a XX. században elterjedt rezesbanda mellett megszólalnak a régebbi időket megidéző hangszerek, a duda, a citera és a samica. Az est hangulatát fokozzák az énekesek, és a hagyományos, díszes viseletekben megjelenő táncosok.

A műsort végigkísérő narrátor, archív felvételek és képek segítségével mutatja be a baranyai népek életét, felelevenítve a régi idők hangulatát. Így kel életre egy estére Baranya sokszínű népzenéje, hogy megismerhessék és átérezhessék a soknemzetiségű Baranya gazdagságát.

A Tenkes zenekar (Pécs) a Mecsek Táncegyüttes kísérőzenekaraként alakult 2006-ban. A magyar nyelvterület vonós népzenei hagyományaival foglalkozik. Önálló klubja, táncházai, koncertjei vannak. Rendszeres kutató és gyűjtőmunkákat folytatnak. A zenekar fontos feladatának tartja Baranya megye töredékes magyar népzenei hagyományainak rekonstruálását annak érdekében, hogy a szakmai érdeklődést ez irányban felélénkítse.

A Vörös rezesbanda (Komló) autentikus magyar, elsősorban baranyai népzenét, játszó hagyományos felállásban  - klarinét, trombiták, tenorkürt, nagydob - játszó rezesbanda. Az utóbbi években felerősödő, a baranyai magyar hagyományok, népzene és táncos gyökerek kutatásának és újraélesztésének igénye hívta életre a zenekart. Az általuk játszott fúvós zene táncos és zenei anyanyelvként való használata a művészetoktatásban és a megyei amatőr néptáncmozgalomban is egyre fontosabb szerepet kap. Három éves fennállásuk óta több sikeres táncprodukció kísérőzenekaraként szerepeltek. Repertoárjukban elsősorban a környékbeli falvak, Magyaregregy és Hosszúhetény zenéje szerepel. Rendszeresen kísérik a Pöndöly, alkalmanként pedig a Mecsek néptánc együttest.

A Vizin Zenekar (Pécs) 2011-ben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A zenekar alapítója Vizin Antal, aki a néptáncmozgalom szellemében gyűjtötte maga köré a zenészeket. Ma már a zenészek negyedik generációja alkotja a zenekart, hűen követve az eredeti célkitűzéseket: a magyarországi horvát kultúra őrzését, ápolását, gyűjtését és természetesen életben tartását. Tavaly jelent meg a zenekar első CD lemeze, melyet a vele együttműködő Jasen Trióval közösen készített el.

A Die Neuen Branauer Musikanten zenekar a szomszédos falvakban tevékenykedő zenekarvezetők - Véménd, Palotabozsok, Somberek, Babarc - összefogásaként másfél éve alakult, azzal a céllal, hogy a régi sváb-bálok hangulatát visszahozza a mai modern világba. Folyamatosan gyűjtik a még padlásokon heverő régi, sváb fúvószenei kottákat, a régi zenekarvezetők által komponált és hangszerelt zenei anyagokat, hogy azokat újra feldolgozva megszólaltassák, archiválják.