A Magyar Nemzeti Múzeum régész-muzeológusa, Pető Zsuzsa Eszter tart előadást Pécsett a középkori pálos rend régészeti és történeti kutatásokról.

Az egyetlen, magyar alapítású férfi szerzetesrend emléke régóta nem csak a közösségi, hanem a szakmai érdeklődés homlokterében áll. Nem mindig könnyű eligazodni a rengeteg információ között, amelyekkel a középkori pálos történetet kutatók szembesülhetnek. Pető Zsuzsa Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régész-muzeológusa  december 12-én e témáben tart előadást Pécsett a Csontváry Múzeumban.

Az előadás egyfajta iránytűként kíván szolgálni, a benne elhangzó  jól ismert és kevésbé ismert történeti szálak, elsősorban a régészeti eredmények és történeti források megismertetésével. A tárgyi, építészeti emlékek, valamint a kolostorok természeti és ember alkotta környezetének bemutatásán keresztül  vázolva fel azt az utat, amelyet a pálos remeteközösségek bejártak. Azt a folyamatot, ami által a középkori Magyar Királyság egyik legmeghatározóbb szerzetesrendjévé váltak.

A pálosok múltjának megértése egy látszólag ellentmondó alapelvre épült, úgymint  az elvonult életmódból táplálkozó, mégis a közösséget szolgáló életútra, amelynek leképezését a középkori mindennapokban, azok ránk maradt morzsáiban találhatjuk meg.

A Magyar Nemzeti Múzeum régész-muzeológusa, Pető Zsuzsa Eszter 2013 óta foglalkozik pálos kolostorok felmérésével, emellett 2006 óta több középkori épületegyüttes  - például Regéc, Szendrő Felsővár, Budakalász, Kálvária-domb - feltárásában vett részt.