A WHO és a Pécsi Tudományegyetem orvosi karának  szaktekintélyei  háromnapos szimpózium keretében vitatták meg a romák egészségügyi helyzetét, korai halálukra keresve a választ.

A konferencián orvosok, társadalomtudósok, pszichológusok, közgazdászok, jogászok, önkormányzati vezetők, valamint kommunikációs szakemberek cserélték ki tapasztalataikat, ismertették kutatási eredményeiket.

Mint Östlin Piroska, WHO Europe programfelelőse előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy ma még nagyon kevés  olyan kutatás van, ami az idősebb korosztályhoz tartozó romák egészségi állapotát, életkörülményeit vizsgálja, középpontba helyezve a kérdést, miért halnak meg a romák tizenöt évvel fiatalabban az uniós átlagéletkornál. Hangsúlyozta, a tényekhez tartozik, hogy Európában a legtöbb roma jelentős hátrányban van,  esélyegyenlőtlenséggel küzd az egészségügyi ellátás területén. S az is a bizonyított, ennek köszönhető kevésbé egészségesek, több betegségben szenvednek, s nem csak korábban halnak meg, de sokkal nagyobb számban is, mint a többségi társadalom tagjai

Kitért arra is, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok arra engednek következtetni, hogy elsősorban a szegénység, a szegregáció és a kommunikációs problémák jelentik a roma kisebbség számára a legnagyobb akadályt az egészségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférésében.

A tanácskozás résztvevői  ellátogattak a megye több többszörösen hátrányos térségébe, ahol közvetlenül az érintettekkel beszélgetve gyűjtöttek adatokat egészségi ellátásukról. A tanácskozás végén egy deklarációt fogadtak el, amelyet az európai uniós államok kormányai és az EU vezetőinek is eljuttatnak.