A száz éve született világhírű festőművész, Hantai Simon alkotásai a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának gyűjteményében címmel nyílik kiállítás a Janus Pannonius Múzeum  Modern Magyar Képtárában.

A Sotheby’s 2015. június 2-i párizsi kortárs árverésén Hantai Simon az M.C.5 (Mariale) című 1962-es festményét 2 555 000 euróért adták el, ami az egyik legmagasabb összeg, amit aukciókon magyar, vagy magyar származású művész munkájáért valaha is adtak.
A párizsi Élysée-palota talán legfontosabb helyisége az elnöki dolgozószoba, amelyet – Emanuel Macron elnök kérésére – a művész 329,5×424,5 centiméteres alkotása, a Rózsaszín írás című képe ékesíti.

Hantai Simon 1941–1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere volt Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla. Főiskolásként 1943 augusztusában a Pécsi Művésztelepen alkotott és műveivel szerepelt a művésztelep kiállításán, amelyet a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának földszintjén nyitottak meg. A kiállításon bemutatkozó Hantairól a Dunántúl című napilapban Csorba Győző így írt: „Hantai Simon sokoldalú, problematikus művész. Majd mindegyik képe egy-egy új feladat és új megoldás. Képeinek határozott egyéniségük van, s egymáshoz viszonyítva skálájuk: a könnyű líraiságból a súlyos drámaiságig, sőt a víziószerűségig. Technikája fejlett, az akvarellben éppúgy, mint az olajban, vagy a temperában.(…) Lényeglátó, határozott mondanivalójú festő, aki ha a néhol még érezhető hatást leveti magáról, sok szép képpel ajándékozza meg művészetünket.”  

Ekkor, a Pécsi Művésztelepen készült a pécsi múzeum gyűjteményében található Pécsi látkép a székesegyházzal című akvarell is. Az 1947-es figurális, nagyméretű olajkép, az Erkélyen, valamint a művész fiatalkori önarcképe Kunvári Bella gyűjteményéből került a pécsi múzeumba.

A festőművész 1948-ban feleségével együtt elhagyta Magyarországot, 1949-től Párizsban élt és alkotott. A Kompozíció című olajkép 1963-ból már a párizsi korai absztrakt korszakból való és egykor dr. Tompa Kálmán gyűjteményének darabja volt. Képeinél a pliage (hajtogatás) módszer alkalmazását 1960-ban kezdte, amelynek lényege, hogy az előzőleg összegyűrt vásznat befestette, majd száradás után kihajtotta, az így keletkező, festéknyomokból, véletlenszerű mintázatokból kialakuló képet voltaképpen a vászon saját lenyomata hozta létre. Ez az eljárás alapozta meg a művész hírnevét, s ez ihletett meg számos, vele dialógusban álló ismert kortárs francia filozófust, úgy mint Jacques Derrida-t, Gilles Deleuze-t, Hélène Cixous-t, Georges Didi-Hubermant, Jean-Luc Nancyt. A Janus Pannonius Múzeumnak 1971-ben Hantai négy képet ajándékozott, amelyek már a jellegzetes „hajtogatásos” technikával készültek.

A Modern Magyar Képtár kis kamara kiállítása igazi kuriózum, s egyúttal  azt a szimbolikus tőkét is megjeleníti,  amit a képtár európai színvonalú gyűjteménye képvisel.