Hazánkban találkoznak a kelet- és közép-európai botanikus kertjeinek szakemberei.

Huszonnégy ország  -  észt, lengyel, osztrák, horvát, szlovén, bolgár, román, litván, brit, olasz, görög, orosz, ukrán  - botanikus kerti szakemberei  részvételével rendezik meg  a kelet- és közép-európai botanikus kertek harmadik konferenciáját. Ezzel egy időben kerül sor  az Európai Botanikus Kerti Konzorcium soros értekezletére is Budapesten.  A rangos szakmai esemény fő témája , a gyűjteményes kertek miként szolgálják a társadalmat a természetvédelem és a kutatás,  valamint a turizmus és a rekreáció intézményeiként.

Az október 11-ig  tartó, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Villányi úti campusán zajló esemény házigazdája a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ), amelynek tagja a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje is.  

A három napon át zajló  szakmai rendezvényen szó lesz  a természetvédelem, az oktatás és környezeti nevelés, a botanikus kertekkel kapcsolatos működési, fenntartási és stratégiai kérdésekről, valamint arról, hogy ezek az intézmények miként tudják, mint  tudásközpont szolgálni a társadalmat. A konferencián  csaknem harminc előadás hangzik el.

A tanácskozáson többek között  részt vesz  Paul Smith, a BotanicGardensConservation International (BGCI), a világ legnagyobb nemzetközi botanikus kerti szervezetének főtitkára. A kerekasztal beszélgetés keretében pedig Pawel Kojs, a Lengyel Botanikus Kerti Hálózat elnöke, Kósa Géza, a MABOSZ elnöke, valamint dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója cserél eszmét a botanikus keretekkel kapcsolatos aktuális kérdésekről.

A legelső mai értelemben vett botanikus kerteket mintegy ötszáz éve hozták létre Európában, számunk napjainkban mintegy 3400-ra tehető világszerte. A természetvédelemben, a biológiai sokféleség megőrzésében, valamint az emberiség jólétét közvetlenül szolgáló, növényekkel kapcsolatos kutatásban éppúgy fontos szerepet töltenek be, mint az oktatásban, környezeti nevelésben, illetve a turizmusban és a rekreációban is. Emellett számos nagy múltú botanikus kert jelentős kulturális értékeknek is hordozója, és fontos része közös kulturális örökségünknek.

Magyarországon csaknem félszáz olyan botanikus kert és arborétum működik, amely tagja az 1992-ben életre hívott Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének. Mivel e gyűjteményes kertekben a hazai védett edényes növényfajok 70 százaléka megtalálható, a hazai botanikus kertek és arborétumok kimagasló arányban járulnak hozzá azon kötelezettségek teljesítéséhez, amelyeket Magyarország a Biológiai Sokféleség Egyezményben e téren vállalt. Természetvédelmi értékeikkel függ össze az a tény is, hogy a hazai gyűjteményes kertek 44  százaléka országos, további 36 százaléka pedig helyi természetvédelmi oltalom alatt áll.