A Zsolnay Örökségkezelő gondozásában jelent meg a Zsolnay gyár építészetileg is különleges épületeinek történetét bemutató könyv.

Az egyedülálló, gazdagon illusztrált  kötet a gyár alapításától 1854-től az Európa Kulturális Fővárosa-projekt kapcsán zajló átalakításig mutatja be annak  minden egyes szegletét, az ott található épületeket. A Zsolnay-gyár a XIX. század végén, 1870¬től az I. világháborúig élte fénykorát, ekkor néhány épületet leszámítva - ezekben a  Zsolnay család lakott -  mindenütt termelés folyt. A gyár Pécs legnagyobb ipartörténeti épületegyüttese, valamint az  Európához való tartozásának egyik legfontosabb modern kori szimbóluma volt több mint száz esztendőn át.

Az ezer példányban megjelent kiadványból  megismerhetők a Zsolnay Negyed Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében megvalósult fejlesztések, ugyanúgy, mint az öthektáros területen található épületek egykori és jelenlegi formájukban, szerepükben nyomon követve ezzel a  gyár fejlődésének, építészettörténeti változásait.  Épületekként sorakoznak egymás után  a fejezetek, ahogyan a negyed különleges, Zsolnay kerámiákkal gazdagon díszített, botanikailag is egyedülálló a kertje is. A Zsolnay család neves alakjairól is olvasható benne egy rövid összefoglaló.

A könyvben közel 150 fotó, illusztráció - archív fotók, régi képeslapok, tervrajzok  - kapott helyet. Az átalakulást jól szemléltetik Kismányoky Károly fotói, amelyek a felújítás előtti állapotot örökítették meg. Míg a kötet szerkesztőjének, Cseri Lászlónak a képei  a Zsolnay Kulturális Negyed  jelenlegi  arculatát jelenítik meg. A kötet összeállítói  emellett felhasználták  elkészítéséhez  azt az építészeti felmérést is, ami az EKF munkálatok megkezdése  előtt született. A  fotók között pedig olyan különlegesség is látható, mint például az, amelyik  a mauzóleum tetején  egykoron álló több méter magas angyalt örökítette meg, s ami felújítást követően már nem került vissza régi helyére.

Kismányoky Károly, aki gyerekként is sokat járt a gyárban, még a negyed létrehozás, a felújítás megkezdése előtt több ezer képet készített a gyár épületeiről, végigfotózta a romlás állapotát, majd magát az építkezést is. Ennek köszönhetően a kötetben most egymás mellett láthatók az elhanyagolt és a megújult épületek, terek. Cseri László  pedig a levéltárakból 100–150 éves archív tervrajzokat és felvételeket kutatott fel, ez utóbbiak egy részét színes technikával kiretusálta, valamint maga is készített öt éven át  fotókat, évszakonként, valamint különböző napszakokban.

 A könyv megírásában a szerkesztőn túl részt vett Halász Kinga és Komor István, a grafikai feladatokat pedig Sándor Zsolt végezte el.