A 19. század végén Kiskunhalason született Thorma János nevét az 1896-ban, 23 évesen  festett, de ki nem állított Aradi vértanúk című képe tette ismertté.

A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalannál, 1888-tól Münchenben Hollósy Simon mellett, majd 1892-től a párizsi Julian Akadémián tanult.  Huszonhárom évesen a nagybányai művésztelep egyik alapítója,  majd 1919 után vezetője lett.
 
Tájképeken és figurális kompozíciókon kívül számos portrét is festett. Stílusa eklektikus, egyaránt lehet a naturalizmus képviselőjének és a romantikus történelmi festészet egyik utolsó képviselőjének tekinteni, de a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus színvilága, a könnyed ecsetkezelés is jellemző képeire. Képei méreteivel, tartalmi bőségével, színei erejével mindig a fenségest, a magasrendűt kereste.

Híres művét, az Aradi vértanúkat (1896) a millenniumi kiállításra festette, de a művet témája miatt hivatalosan nem állították ki. A festmény azonnal ismertté tette nevét, még Munkácsy Mihály is felfigyelt rá. Jóllehet a festő Nagybányán, a festmény Debrecenben maradt, a trianoni békediktátum után mégis két országba kerültek.  A harmincas évek elején azonban gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter megvásárolta a festményt az államnak, amely a Történelmi Képtárba került. A hatalmas tabló ma is a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, de a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban látható.

Az Aradi vértanúk megfestését követően ismét nagy műbe fogott: húsz évig festette Talpra magyar című kompozícióját, de nem fejezte be. Ismert műve még az Október elseje, amellyel Münchenben és a Saint Louis-i világkiállításon (1904) is aranyérmet nyert.  Szülővárosában, Kiskunhalason róla elnevezett múzeum őrzi életművét. Művészetének bemutatására 2012-ben nagyszabású európai vándorkiállítást rendeztek.

A elmúlt év őszén elkezdett szervező munkának köszönhetően a mostani pécsi kiállítás kiemelkedik a korábbi kiállítások sorából, mert a nagy intézmények  - Magyar Nemzeti Galéria, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum - mellett 11 magángyűjteményben őrzött alkotás is bemutatásra  kerül, köztük olyanok is, amelyek eddig egyáltalán nem, vagy nem gyakran voltak láthatók tárlatokon. Többek között a kiskunhalasi gyűjteményből a Festőnő című alkotás, amely a jellemzően nagybányai iskola jegyeit hordozza magán, s a művész, természet és ember sajátos  szimbiózisát jeleníti meg.  A festő egy új megoldást is alkalmaz, ugyanis a képen látható nőalak elnagyolt, nem kidolgozott, s a színek, foltok egymásra hatása mellett az  árnyéknak is van már szerepe.

 A közel 320 milliós értékű 53 alkotás méltó azokhoz a hagyományokhoz, melynek során a magyar és egyetemes művészettörténet nagyjait láthatta a pécsi közönség a Pécsi Galériában.

A két hónapos időszakban szinte heti rendszerességgel tartanak a látogatóknak tárlatvezetéseket, hogy ezt a kiemelkedően szép anyagot minél szélesebb körben megismerhesse a közönség.  A megnyitó napján Pécsett tartja ülését a Thorma Baráti Kör és még tárlat idején megjelenik – tervek szerint áprilisban – a Thorma Nagy Könyv, Kovács Zita művészettörténész, a bajai Türr István Múzeum igazgatónője gondozásában. Ennek bemutatójára, a szerző mellett neves szakemberek, köztük Szakál Aurél és Sümegi György részvételével kerül majd sor.

A tárlat a Széchenyi téri Pécsi Galériában  május 15-ig látható.