. Ma Eleonóra napja van.
Négy generáció egy fedél alatt
2018-12-04 22:24:47
 Négy generáció egy fedél alatt

Négy generáció egy fedél alatt

Maga az írónő, Jókai Anna készítette el első 1968-ban 4447 címmel megjelent regényéneka színpadi változatát Fejünk felől a tetőt címmel.

 

A darab ősbemutatójára 1969-ben került sor a szolnoki Szigligeti Színházba.  Aztán az 1971-es zalaegerszegi premier után több mint négy évtizeden át sem fővárosi, sem vidéki teátrum nem tűzte műsorára egészen 2013-ig, amikor Ivancsics Ilona és Színtársai  nem mutatták be  Kőváry Katalin Jászai-díjas, Érdemes művész rendezésében. Ők azóta több mint félszáz alkalommal játszották országszerte. Előadásukat még Jókai Anna is láthatta, s elismerően beszélt róla, úgy érezte, műve a megírása óta nem veszített aktualitásából. Mint akkor elmondta, mellbevágó a szöveg, bár mai fejemmel talán irgalmasabb lennék a szereplőkhöz, de akkor épp el voltam keseredve, látva, milyen az élet, ami körülvesz minket.


Ivancsics Ilona szerint Jókai Anna műveinek ott kell lenniük a magyar színpadokon. Mint   a Szentendre.hu portálnak elmondta, a történet a múlt század 60-as éveiben játszódik Budapesten. Egy család története, melyben négy generáció lélegzik együtt, egy már szebb időket is látott józsefvárosi házban. Mindenki a saját  kicsinyes és fanyar világával van elfoglalva, hiába  élnek egy fedél alatt. A Ház a Család szimbóluma, amely recseg-ropog, de küzd a megmaradásért. A darab a ,fekete romantika és a fekete humor’ ötvözete, és remek színészi feladatot  nyújt művészeink számára.


A kritikusok egybehangzóan elismerik e méltatlanul ritkán játszott darab erényeit éppúgy, mint az előadás értékeit, emlékezetes színészi alakításait. Petővári Ágnes  többek között azt hangsúlyozza, hogy Kőváry Katalin rendezésében tökéletes arányban keverednek a humoros és az elmélyedést kívánó részek, nem mennek egymás rovására, és kiváltják azt a katartikus élményt, amit a közönség elvár, mert mindenkihez szól.


Balogh Tibor szerint  pedig, a rendező Jókai Anna ,spirituális realizmusában’ felfedezi és megmutatja a szereplők cselekedetei mögött rejtőző szándékokat, ösztöni rugókat, az eleve elrendelést: mindazt, amit egyszerű szóval személyes sorsnak (újmagyarul privát szféra) szoktunk mondani.

 

Erről a spirituális realizmusról, maga Jókai Anna így beszélt egy helyütt: - Mindig az foglalkoztatott, hogy van-e a fizikai világon felül olyan szellemi világ, amely megszenteli és értelmessé teszi az emberi életet. Úgy hiszem, hogy van; az életnek, a Földnek értelme van, én mindent ehhez viszonyítok. Ha ebből a szemszögből nézem, minden más színezetet kap, mint amikor valaki csak a matériából indul ki. Az okokat, a következményeket, a célokat egy magasabb szférában találom meg, és ezt hozom le a fizikai valóságba. Ezt nevezik spirituális realizmusnak. Egyszerre spirituális és mégis realizmus.


A Fejünk felől a tetőt  két alkalommal látható Baranya székhelyén a Pécsi Harmadik Színházban kedden és szerdán.

Utoljára frissítve: 2018-12-04 23:06:15

További híreink
Kortárs mentorok segítik a diákokat
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Tanítsunk Magyarországért nevet viselő egyetemi mentorprogramját mutatta be Pécsett a ...
2019-02-15 20:55:53, Hírek, Környezetünk Bővebben
Tovább növelhetők a hozamok
Négy tonna feletti hektáronkénti átlag napraforgóból sem elérhetetlen cél Magyarországon.
2019-02-13 21:54:22, Hírek, Környezetünk Bővebben
Megújuló város, megújuló energia,
Már termel a komlói napelem park, kedvezőek a tapasztalatok.
2019-02-12 22:42:10, Hírek, Környezetünk Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Hatalmas pécsi siker Prágában, szinte minden díjat elhozott a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézetének ...
Bővebben >>