Az Európai  Parlament a növényvédő szerek uniós engedélyezési eljárását átláthatóbbá, a felelősségi területeket egyértelműbbé  tenné.

Az elfogadott tervezett szerint nyilvánosan hozzáférhetővé kellene tenni a növényvédő szerek engedélyezési eljárása során felhasznált tanulmányokat, köztük az egyes szerek hatóanyagaira vonatkozó adatokat és a növényvédő szerek felhasználásával kapcsolatos információkat. Az Európai Parlament  e mellett elfogadta  a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottság végső jelentését, mely szerint  az engedélyért folyamodó gyártóknak nyilvánosan elérhető adatbázisban kellene rögzíteniük, hogy milyen vizsgálatokat kívánnak elvégezni. A folyamatnak tartalmaznia kell egy „észrevételezési időszakot” is, amelynek során  az érdekelt felek további adatokkal szolgálhatnak annak érdekében, hogy a döntő hatóságnak minden fontos információ a rendelkezésére álljon.
 
Mindezeken felül a veszélyeztetett csoportok védelmét szolgáló szabályok bevezetésére  is felkérték a képviselők az Európai Bizottságot, valamint arra, hogy vessen véget a nagy távolságra eljutó peszticidek alkalmazásának az iskolák, gyermekintézmények, játszóterek, kórházak, szülészeti klinikák és gondozási otthonok közelében. Ezen felül javasolták, hogy a növényvédő szerek forgalomba hozatala után hatékonyabban kövessék nyomon azok hatását, az Európai Bizottság pedig járványtani vizsgálatot  folytasson le azok egészségre gyakorolt hatásairól. Különösen fontos lenne ez a glifozát esetében, amelynél módszeresen át kellene tekinteni az e szerre vonatkozó összes tanulmányt, hogy választ kapjanak arra a kérdésre, vajon tényleg  rákkeltő-e. A talajban és a felszíni vizekben lévő szermaradékra pedig határértéket kellene megállapítania az Európai Bizottságnak.

Az átláthatóság hiánya és az érdekellentétek miatt vitatható az a rendelkezés, amelynek értelmében az engedélyért folyamodók dönthetik el, mely tagállam illetékes hatóságát kérik fel az egyes hatóanyagok jóváhagyásáról szóló döntésre. A döntésről aztán tagállami hatóság tájékoztatja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot. Az Európai Parlament ezért felkérte az Európai Bizottságot, hogy a meghosszabbítás iránti kérelmek elbírálásával ne a korábbi értékelésért felelős tagállam hatóságát, hanem egy másik hatóságot bízzon meg.
 
Mint Norbert Lins (EPP, Németország) jelentéstevő annak a véleményének adott hangot, hogy számára kulcsfontosságú volt, hogy az engedélyezési folyamat végig a tudományos alapon történjen, az érdekek és ideológiák mellőzésével, ugyanis ebben az esetben a döntés nem függhet a napi politikától vagy  az érzelmektől.

Mindehhez Bart Staes (Zöldek/EFA, Belgium) a jelentés elkészítésében résztevő  a következőket tette hozzá,  van mit javítani a rendeleten és annak alkalmazásán is. Azonban az alapelvnek elsősorban az elővigyázatosságnak kell lenni, másodsorban pedig annak, hogy a növényvédő szerek engedélyezéséről szóló döntéshozatal folyamata legyen átlátható, független és objektív.

- Egy engedélyezési eljárás során nemrég felderített plágium-eset csak alátámasztja a szakbizottság munkájának szükségességét – hangsúlyozta Eric Andrieu (S&D, Franciaország), a szakbizottság elnöke. – Éppen ezért lenne fontos, hogy az Európai Bizottság minél gyorsabban vizsgálja felül a növényvédő szerek európai engedélyezési folyamatát, kiemelten a glifozát ügyét.

Kilenc évvel a növényvédő szerekről szóló rendelet elfogadását és egy a növényvédő szerekben használt hatóanyag, a glifozát engedélyének meghosszabbítása körül kialakult vitát követően az Európai Parlament  az elmúlt év  februárjában határozatot fogadott el a peszticidek uniós engedélyezésével foglalkozó úgynevezett „PEST különbizottság” létrehozásáról, amelynek  az  azokhoz kapcsolódó eljárások teljes körét  kellett vizsgálnia.