Mintegy 90 milliárd forintos támogatás felhasználásával az elkövetkező öt évben az Innovációs és Technológiai Minisztérium  kezdeményezésére tizenhét  Nemzeti Laboratórium és egy kutatólaboratórium jön létre.

A gazdaság számára is jelentős kutatásokat végző  tudásközpontok együttesen jelentős, világméretű kihívásokra válaszokat adó, nemzetközi szinten elismert tudományos csomóponttá válhatnak. A négy fő kutatási-fejlesztési területen – ipar és digitalizáció, kultúra és család, egészség és biztonságos társadalom, környezet – tizenhét Nemzeti Laboratórium és egy kutatólaboratórium alakul.

A Pécsi Tudományegyetem vezetésével két nemzeti laboratórium kezdi meg a munkát: a már jelentős nemzetközi eredményeket maga mögött tudó tudományos műhely és kutatási hálózat alapjain szerveződő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, Kovács L. Gábor akadémikus professzor szakmai vezetésével; valamint a COVID-19 járvány miatt különös figyelemmel övezett Virológiai Nemzeti Laboratórium, Jakab Ferenc professzor szakmai vezetésével.

A nemzeti laboratóriumok megnyitása mellett lezárult a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében, négy év alatt 1,975 milliárd forint európai uniós támogatással megvalósult kutatói program célja a mesterséges megtermékenyítés sikerességének növelése volt. A „Chip-technológia alkalmazása a humán in vitro fertilizáció eredményességének javításában” című projekt eredményeként létrejött egy chip-diagnosztikai berendezés prototípusa. A projekt keretében elért tudományos eredmények mellett, jelentős innovációs eredmények is születtek: 5 szellemi termék kapcsán 18 országban megadott szabadalmak Németországtól Svédországon át az Egyesült Királyságig, további 6 folyamatban lévő szabadalmi eljárás sikeres lezárását várják többek között a tengerentúlon és Ausztráliában.

Többek között e projekt kutatásait kívánja továbbvinni a Pécsi Tudományegyetemen induló Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, mely összesen 2,5 milliárd Ft támogatásban részesül. A reprodukció zavara jelentős orvosi és társadalmi probléma: Magyarországon az összes meddőségi problémával küzdő házaspárok száma eléri a párok 15 százalékát, azaz mintegy 150.000 pár küzd hazánkban meddőségi problémákkal.

A sikeres meddőségi kezelés, ezen belül az asszisztált reprodukciós kezelések hatékonyságának növeléséhez, a demográfiai stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlenek a humán reprodukció területén végzett széles körű, innovatív, élvonalbeli infrastrukturális háttérrel támogatott integrált klinikai kutatások és fejlesztések.

A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium fő céljai tehát a mesterséges megtermékenyítési technikák hatásfokának emelésével hozzájárulni a sikeres meddőségi kezelések számának növekedéshez, javítva ezzel Magyarország demográfiai helyzetét.

A Virológiai Nemzeti Laboratórium fejlesztését – ami 2 milliárdos támogatásban részesül -, a fertőző betegségek világméretű fenyegetettsége és terjedése indokolja, ami komoly társadalmi, egészségügyi kockázatot jelent minden nemzet számára. Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb számban jelentek meg, illetve erősödtek az új fertőző betegségek, mint például a Nyugat nílusi láz vírusa, szív- és bőrférgesség kórokozója, Usutu vírus, amelyek szignifikáns társadalmi fenyegetést jelentenek.

A Virológiai Nemzeti Laboratórium célja új kórokozók felderítése, azonosítása, teljesen virológiai és molekuláris biológia jellemzése; a 3-as és 4-es rizikócsoportba tartozó vírusok komplex vizsgálata BSL3 és BSL4 laboratóriumi körülmények között, valamint a hazai és nemzetközi szintű oktató és képző centrum létrehozása, l az utánpótlás-nevelés.