A fenntartható fejlesztési célok a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlesztés melletti kötelezettségvállalást hivatottak megerősíteni a nemzetközi közösség részéről. Ezek a kihívások egyaránt hatással vannak a jelen és a jövő generációira.
Az Európai Bizottság kiadott közleményében további lépést tesz annak érdekében, hogy a fenntartható fejlesztési célok számát korlátozza, kulcsfontosságú elveket fogalmaz meg, kiemelt területeket és lehetséges célkitűzéseket javasol a 2015 utáni éveket követő időszakra.
Mint Janez Potočnik, európai uniós környezetvédelmi biztos elmondta, ahhoz, hogy a nemzetközi közösség nekigyürkőzhessen az olyan szorosan összefonódó kihívásoknak, mint a szegénység felszámolása vagy a jólét fokozása, és azt is biztosítani tudja, hogy a fejlődés fenntartható legyen, és alkalmazkodjon a bolygónk korlátaihoz, új keretrendszerre van szükség. A 2015 utáni időszakra vonatkozó ENSZ-menetrendnek egyetemesnek kell lennie és mindenki számára átfogó választ kell adnia.
Mindehhez Andris Piebalgs európai fejlesztési biztos a következőket tette hozzá, ma már köztudott, hogy a világ – a történelem során először – megfelelő technológiával és forrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy még ebben az emberöltőben felszámolja a mélyszegénységet. Ennek elmulasztására nincs mentségünk, nyíltan kötelezettséget kell vállalnunk a helyzet megoldása mellett.
Kitért arra is, a kiút a problémából a fenntartható növekedésben és fejlődésben rejlik. Meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyek valóban kiegyensúlyozzák a gazdasági, társadalmi és környezeti célkitűzéseket. Össze kell fogni úgy a kormányokat, mint a civil társadalmat, a magánszektort és a polgárokat annak érdekében, hogy létrejöjjön az a globális keret, amely mindenki számára méltó életet biztosít.
A fenntartható fejlesztési célok hozzájárulnak egy új, a nyolc millenniumi fejlesztési célt követő nemzetközi kerethez. Az egyetemes és mindenre kiterjedő keret alapját az országok, továbbá a civil társadalom és a magánszektor közötti partnerség adja. Valamennyi országnak ki kell vennie a részét – méltányos arányban – a globális célkitűzések megvalósításából, és erről a polgáraiknak és a nemzetközi közösségnek tartoznak elszámolással.
A keret a fenntartható fejlődés három – társadalmi, környezeti és gazdasági – dimenzióján fog alapulni. Ekképpen az uniós polgárok számára is kézzelfogható előnyökkel jár: ösztönzi az inkluzív és fenntartható növekedés motorjainak működését, a szociális feltételek javítását, valamint az egészségesebb és tisztább környezet kialakítását.
Az Európai Bizottság által közzétett javaslat olyan globális dimenziójú feladatok megoldására szólít fel, mint például a szegénység, egyenlőtlenség, egészség, élelmezésbiztonság, oktatás, nemek közötti egyenlőség, víz és megfelelő higiénés körülmények, fenntartható energia, tisztességes munka, inkluzív és fenntartható növekedés, fenntartható fogyasztás és termelés, biodiverzitás, talajromlás, továbbá a tengerek és az óceánok állapota.
A 2015 utáni időszakra vonatkozó keretnek biztosítania kell a jogokon alapuló megközelítést és foglalkoznia kell az igazságossággal, az egyenlőséggel és a méltányossággal, a jó kormányzással, a demokráciával és a jogállamisággal, valamint a békés társadalmakkal és az erőszakmentességgel.
A közleményt az elkövetkezendő időben megvitatják a Miniszterek Tanácsában és az Európai Parlamentben. Az ENSZ szintjén folyó tárgyalások során képviselt uniós álláspont a vita eredményén fog alapulni, és azt a 2015-öt követő időszak keretéről szóló, az idei év során esedékes ENSZ főtitkári jelentés előkészítése során is figyelembe veszik. A nyílt ENSZ-munkacsoport következtetéseinek közzététele a következő hónapra várható.
