PÉCSI HÍRHATÁR - A húsvéti idő ötven napja

PÉCSI HÍRHATÁR
   
 2021.04.18.
 Vasárnap
Ma Andrea napja van.
Holnap Emma napja lesz.
   EUR árfolyam
   ;/Rate Ft
   CHF árfolyam
   ;/Rate Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2021. 04. 04. 02:02     


A húsvéti idő ötven napja
A húsvét ünnepétől számított ötven nap a húsvéti idő, ami húsvétvasárnappal kezdődik és a 7. vasárnapig, pünkösdvasárnapig, a Szentlélek kiáradásának ünnepéig tart.

A húsvéti idő, amely húsvétvasárnappal kezdődik és a 7. vasárnapig, pünkösdvasárnapig, a Szentlélek kiáradásának ünnepéig tart.

Az időszak második napja, húsvéthétfő ma elsősorban népszokásairól nevezetes. Egyházi szempontból húsvét nyolcadának első napja. Valaha húsvét egész nyolcada ünnepi időszak volt. Fényes hét vagy Fehérhét elnevezése máig megmaradt, azonban munkaszüneti jellege mára megszűnt, illetve Magyarországon egyetlen napra - nagypéntekre - korlátozódott. Liturgikus szempontból azonban a fényes hét minden napja - hétfőtől szombatig - főünnepnek számít.

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepeljük. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, amelyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon.

A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.

Húsvétvasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket.

A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában - kölnivízzel locsolás - megmaradt a városokban napjainkig.

Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

A Húsvét utáni első vasárnapnak, liturgikus nevén húsvét második vasárnapjának régi neve Fehérvasárnap, mivel a korai egyházban a húsvét vigíliáján megkeresztelt felnőttek eddig a napig viselték a keresztségben elnyert lelki tisztaságot jelképező fehér ruhát. Szent II. János Pál pápa ezt a napot Fausztina nővér látomásai alapján 2000-ben az Isteni irgalmasság vasárnapjává nyilvánította.
Az időszak fontos ünnepe a 40. nap, áldozócsütörtök, amikor a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét ünnepli.

Pünkösd vasárnapja, az időszak 49. napja (7×7 nap, héber nevén sávuót, azaz a Hetek ünnepe) a kereszténység számára a Szentlélek kiáradásának és az egyház születésének ünnepe.

Pünkösdhétfő már a húsvéti ünnepkörön kívül esik. A protestáns egyházak közül azok, amelyek Pünkösdnek, mint az egyház születésnapjának kiemelt jelentőséget tulajdonítanak, egyházilag is ünnepként ülik meg. A katolikus liturgiában a II. Vatikáni zsinat utáni liturgikus reformtól kezdve nem számít ünnepnek, hanem az évközi időhöz tartozik, de Ferenc pápa 2018-as döntésével a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepévé nyilvánította, amivel illeszkedik a latin rítusú liturgiának ahhoz a gyakorlatához, amely a Krisztus különböző misztériumainak ünneplését követő napok valamelyikén megemlékezik annak a hittitoknak Szűz Máriára vonatkozó vetületéről is.
 
Pünkösdhétfő Magyarországon 1993 óta államilag újra munkaszüneti nap.


További hírek

  Világszínvonalú kutatások – egyre több szabadalom
2021. 04. 17. 18:52 pecsi-hirhatar.hu
  Az égi színtársulathoz csatlakozott Törőcsik Mari
2021. 04. 16. 20:13 pecsi-hirhatar.hu
  Jövőbeli vállalkozásuk sikeréhez ad segítséget
2021. 04. 14. 11:00 pecsi-hirhatar.hu
  Angolul mérték össze földrajz tudásukat
2021. 04. 14. 10:37 pecsi-hirhatar.hu
  Elfogták a trafikrablót
2021. 04. 12. 20:07 pecsi-hirhatar.hu
  A vásártér új arculatát építészhallgatók tervezték meg
2021. 04. 11. 11:21 pecsi-hirhatar.hu
  A cél a CO2-semlegesség elérése
2021. 04. 10. 19:53 pecsi-hirhatar.hu
  Földrajz Éjszakája 2021
2021. 04. 09. 19:09 pecsi-hirhatar.hu
  Zöldáramra váltottak
2021. 04. 09. 19:03 pecsi-hirhatar.hu
  Boruló kerethez rögzített forgózsámolyt terveztek
2021. 04. 08. 11:35 pecsi-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport