Világon  1.500.000 - 3.000.000 pár barkóscinege él becslések szerint, de Európában csak 232 - 437 ezer pár fészkel.

A barkóscinege költőterülete Spanyolország déli részétől kezdve egészen Mandzsúriáig terjed, de Európában csak foltszerűen fészkel. Északon Közép-Finnországig, délen Görögországig fordul elő. Ázsiában Észak-Irán és Észak-Afganisztán a déli elterjedésének határa. Összefüggő költőterületei csak a Kaszpi-tengertől keletre eső ázsiai térségben vannak. A világálon 1.500.000 - 3.000.000 pár él a becslések szerint, de Európában csak 232 - 437 ezer pár fészkel. A hazai költő párok száma 5.400-6.300 között mozog. Baranyában 5-10
szigetszerű fészkelő területe van, ahol 40-60 pár költ a feltételezések szerint.

A barkóscinege állandó madarunk, de ősztől tavaszig rövidebb, hosszabb időre elkóbról. Ilyenkor akár többszáz kilométert is megtesz, és esetenként a Mediterráneum északi részébe is eljut. A Magyarországon gyűrűzött példányok közül a távolságrekordot egy Olaszországban
megkerült barkóscinege tartja, amelyik 716 kilométert tett meg. A vizes élőhelyek - halastavak, mocsarak, holtágak - keskeny levelű gyékénnyel kevert nádasainak és homogén gyékényeseinek a lakója. Egész életét az ilyen típusú élőhelyeken tölti.

Táplálékát tavasztól őszig a nádasok és gyékényesek apró ízeltlábú rovarai alkotják, de kisebb csigákat is felszed. Télen főleg a nád és gyékény termését fogyasztja. Ezeknek a növényeknek a jégre, vagy a hóra hullott magjait is szívesen felcsipegeti. A fűz- és pázsitfűfélék, valamint a laboda termését sem veti meg.

Fészkét az avas nádra vagy nádtorzsaalapra, megtört nádszálak alá építi a vízfelszíntől leggyakrabban 5-70 centiméter magasságban. Külső része avas gyékény és nádlevelekből áll, ami belül nádbugákkal finoman átszőtt, legbelül pedig pihetollakkal puhán bélelt. A fészeképítésben mindkét szülő részt vesz.

Évente kétszer költ, de ritkán 3. és 4. költése is előfordulhat. Az első fészekalj nem ritkán már március utolsó harmadában teljes. A tojó gyakran a fészek befejezése előtt elkezdi a tojásrakást, és naponta rakja le a tojásokat. A kotlás az utolsó előtti tojás lerakása után kezdődik meg. A fészekalj 4-9 tojásból áll, de előfordulhatnak ennél nagyobb, 10-11 tojásból álló fészekaljak is. Ezek azonban mindig összetojásból származnak.

Mindkét szülő kotlik. A kotlási idő 11-13 nap. A fiókák 10-13 nap elteltével repülnek ki, és 3-4 hetesen válnak önállóvá. A fiatalok a kirepülést követő hetekben együtt maradva csapatosan kóborolnak, esetenként besegítenek a következő fészekalj felnevelésébe. A párkapcsolat is ezekben a hetekben, hónapokban alakul ki, és a párok életük végéig együtt maradnak.

Hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, de a klímaváltozás kedvezőtlen kilátásokat jelent a vizes élőhelyekre, így a nádasokra is. A nagyobb tavak mellett a parti beruházásokhoz köthető nádszegélyek eltűnése csökkenti a fészkelésre alkalmas területek arányát. A nádaratás során visszahagyott avas nádfoltokkal viszont elősegíthetjük folyamatos fészkelését az adott területen.

A barkóscinege védett madárfaj. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.