Közel egy évvel azután, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, az unió gazdasága az ősszel előre jelzettnél kedvezőbb állapotban lépett át 2023-ba.

A téli időközi előrejelzés az unióban 0,8 százalékos, az euró-övezetben pedig 0,9 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő.
Szűken bár, de várhatóan mindkét terület elkerüli az év elejére várt technikai recessziót. Az előrejelzés némileg csökkenti a 2023-ra és 2024-re vonatkozó inflációs kilátásokat is. Az ellenszél azonban továbbra is erős. A fogyasztók és a vállalkozások változatlanul magas energiaárakkal szembesülnek. A maginfláció - az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított infláció - januárban még mindig nőtt, ami tovább rontotta a háztartások vásárlóerejét.

Ebben az esztendőben ahogy a gazdaság fokozatosan alkalmazkodik a magasabb energiaárakhoz, Magyarországon a  gazdasági növekedés várhatóan visszafogott marad. A lakosság vásárlóereje az előrejelzések szerint csökkenni fog az év elején a magas infláció miatt. Arra lehet számítani, hogy a beruházások mértéke is visszaesik a gyengébb kereslet, a növekvő hitelfelvételi költségek és a költségvetési konszolidációs erőfeszítések miatt.

A lakásügyletekhez és a hitelnyújtáshoz kapcsolódó mutatók az ingatlanpiac szűkülésére utalnak, ami várhatóan további visszaesést okoz az építőiparban. Míg az export növekedése az előrejelzések szerint a külső kereslettel párhuzamosan lassul, az import mértéke várhatóan még inkább csökken, ahogyan a belföldi energiakereslet igazodik a magasabb árakhoz.

A külső egyenleg így előreláthatólag javulni fog, amit az is alátámaszt, hogy a várakozások szerint a 2022-höz képest csökkennek a nyersanyagárak. Az infláció csökkenésével és a külső kereslet élénkülésével a gazdasági növekedés fokozatosan javulni fog az előrejelzés által átfogott időszakban. A reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a 2022. évi 4,9 százalékról 2023-ban 0,6%-ra lassul, ahonnan 2024-ben is csak 2,6%-ra emelkedik vissza.

A harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció (HICP-infláció) 2022 decemberében 25 százalékra nőtt. A maginfláció szintén tovább emelkedett, tükrözve a növekvő termelési költségekből, a forint leértékelődéséből és a 2022-ben több ágazatot is érintő közvetett adóemelésekből eredő széles körű árnyomást.

A magasabb költségek és adók továbbgyűrűző hatása várhatóan 2023-ban is érezhető lesz, a HICP-infláció az előrejelzések szerint a 2022. évi 15,3 százalékos  éves átlagról 2023-ban 16,4 százalékra emelkedik. A központilag meghatározott lakossági energiaárak 2022. augusztusi emelkedése és az üzemanyagár-plafon 2022. decemberi kivezetése várhatóan közel 4 százalékponttal növelik az éves átlagos inflációt 2023-ban.

Amint az árszint igazodik a magasabb költségekhez, az infláció 2024-ben várhatóan 4,0 százalékra csökken, amit a nyersanyagárak feltételezett mérséklődése és a fogyasztói kereslet változatlan gyengesége támaszt alá.

Magyarország gazdasági kilátásai továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra. Az ország különösen ki van téve az energiaárak változásainak és az esetleges energiaellátási zavaroknak is, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon csak korlátozottan képes diverzifikálni az energia-behozatalát. Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, mivel az inflációs várakozások magas szinten állandósulhatnak.