Az ország valamennyi gazdaságát érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre, az agrárcenzusra tízévente kerül sor.
Hazánkban 2020-ban 241.000 gazdaság működött, a számuk 2010 óta 31 százalékkal csökkent. Ez inkább az állatot tartó gazdaságokat érintette, a mezőgazdasági területet használókat kevésbé. A gazdák összesen csaknem 5 millió hektárnyi területen gazdálkodnak. Az állattartó telepeken közel 1,9 millió állatot tartanak, ami lényegében megegyezik a 2010. évivel. Míg a szarvasmarhák száma folyamatosan emelkedett, elérte a 933.000-et, addig a tyúkoké 31 millióra, a sertéseké 2,9 millióra, a juhoké pedig egymillió alá csökkent.
Elsősorban a kicsi, 4000 eurónál kevesebb évi bevételt elérő gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel, arányuk 70 százalékról 53-ra esett vissza, miközben a közepes méretűek - főként a 15.000–99.999 eurós eredménye elérők - száma 9 százalékról 17-re emelkedett. A termelés koncentrálódásának, a kis háztáji gazdaságok eltűnésének eredményeként az egy gazdaságra jutó termelési érték jelentősen növekedett, 2020-ban a legtöbb bevételt, az teljes éves forgalom 45 százalékát az összes gazdaság mintegy 1 százalékát kitevő, legnagyobb méretű gazdaságok állították elő.
Az Agrárcenzus 2020 adatai alapján látható, hogy az állattartás és a növénytermesztés egyre inkább elválik egymástól. A gazdaságok 51 százalékának van kisebb-nagyobb növénytermesztő területe állatállomány nélkül, ezzel párhuzamosan az állattartó gazdaságok 15 százalékának egyáltalán nincs növénytermesztő területe. A legnagyobb, a gazdaságok 40 százalékát kitevő gazdaságcsoport a szakosodott szántóföldi növénytermesztőké volt 2020-ban. A specializálódás fokát mutatja, hogy ezek a gazdaságok használták a mezőgazdasági terület 67 százalékát, azonban a teljes állatállomány mindössze mintegy 5 százalékát birtokolták. A szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok száma 2010 és 2020 között 28 százalékkal gyarapodott, ez lett a legnagyobb gazdaságcsoport. Emellett a kertészettel foglalkozók száma is nőtt. Az abrakfogyasztó állatokat tartó gazdaságok száma 10 éve még a legnagyobb volt, 2020-ra viszont 72 százalékkal csökkent, ami főként a nagyon kicsi - néhány baromfit, sertést tartó - gazdaságok eltűnése miatt következett be.
Hazánk mezőgazdasági művelés alatt álló területe 2020 júniusában 4 millió 921 ezer hektár volt, az ország teljes területének közel 53 százalékát tette ki. Ennek 82 százaléka szántó, 15 százaléka gyep, a szőlők és a gyümölcsösök pedig együttesen mintegy 3 százalékát tett ki. A mezőgazdasági terület legnagyobb részét az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektáron gazdálkodó termelők használták. Az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület - 40 és 37 hektár - Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében volt a legnagyobb, több mint másfélszerese a 22,8 hektáros országos átlagnak. Országszerte a mezőgazdasági területek 45 százalékát tulajdonosként, 50 százalékát bérlőként, és mintegy 5 százalékát egyéb jogcímen művelték a gazdaságok.
Bár a hazai állattartó gazdaságok száma folyamatosan csökken, az állomány nagysága állategységben az elmúlt 10 évben lényegesen nem változott. A fajok szerinti megoszlást hazánkban a szarvasmarha- és a sertésállomány túlsúlya határozza meg, 2020-ban a teljes állomány 73 százaléka e két fajba tartozott. A legtöbbet Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés megyében tartották, itt koncentrálódott az ország állatállományának harmada.
Tíz év alatt magasabb lett a gazdák életkora, valamint szintén - 20 százalékról 39-re - emelkedett a gazdatársadalmon belül az agrárvégzettséggel rendelkező gazdaságvezetők aránya. Vidékfejlesztési programokban a gazdaságok 18 százaléka vett részt. Míg 2010-ben a gazdaságok 28 százalékát irányította 65 éves, vagy annál idősebb személy, 2020-ban már 35 százalékát. A gazdaságok irányítóinak átlagéletkora az összeíráskor közel 58 év volt. Az átlagéletkor Békés megyében volt a legmagasabb (59 év), és ugyanitt volt a legnagyobb a 65 éves vagy annál idősebb irányítók aránya (39 százalék), illetve a legkisebb a 40 év alattiaké (9 százalék). A skála másik végén (Budapestet nem számítva) Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyezkedik el, ahol az átlagéletkor 57 év, a 65 éves és annál idősebb irányítók aránya 31, a 40 év alattiaké 11 százalék volt.
Egyre többen irányítják a gazdaságukat szakirányú végzettséggel. Az elmúlt 10 év során arányuk 20 százalékról 39 százalékra emelkedett, ugyanakkor abszolút számuk is nőtt a teljes gazdatársadalmon belül. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 és 44 év közötti korosztályban a legmagasabb, ezzel párhuzamosan elmondható, hogy a fiatalabb generációk esetén minden életkor-kategóriában jelentősen csökkent a képzettség nélkül irányítók hányada az elmúlt 10 év során.
Összességében a vidékfejlesztési programokban a gazdaságok 18 százaléka vett részt, ugyanakkor arányuk változóan alakult a különböző gazdaságtípusokban, ami nagyrészt az irányító mezőgazdasági képzettségével függ össze. Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok csak kismértékben (3 százalék) vettek rész a programban az összeírást megelőző 3 évben, miközben a legmagasabb arány a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságokra volt jellemző (28 százalék). Ez utóbbi gazdaságcsoport veszi például a legnagyobb számban igénybe a programon belül az állatjóléti kifizetéseket is.
