A családi házakra kerülő szigetelések vastagsága az elmúlt hét évben megduplázódott.

A Knauf Insulation adatai szerint az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 centiméter vastag hőszigetelés. A javulás egyrészt az emberek energiatudatosságának, másrészt az év elején életbe lépett ezt szabályozó rendeletnek is köszönhető.

A mellett, hogy ezzel a családok pénztárcájukat kímélik, hiszen a fűtési költségeik akár a felére  is csökkenhetnek, egyes országrészekben az ingatlanok ára akár 5-6 millió forinttal is emelkedhet. A KSH adatai szerint ebben az esztendőben 7 százalékkal több, összesen 10.078 családi ház épül, mint az elmúlt évben és  ennek többszörösét, mintegy 25-30.000 lakást újítanak fel tulajdonosaik. Ezeknek az ingatlanoknak már meg kell felelniük a 2018. január 1-től hatályos, épületszerkezeti elemek hő-átbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozásnak. Az épületek homlokzatán a korábbinál vastagabb -  falszerkezettől függően - 10-15 centiméteres hőszigetelő rendszert (ETICS) kell alkalmazni.

A szabályozás eredményeként az új építésű magyar családi házak tulajdonosainak immár energiahatékonyabb és jobban szigetelt falszerkezeteket kell építeni, mint például a lengyel és a horvát, a szlovén, a cseh, vagy akár az osztrák, illetve a német családi házak építtetőinek. Ezzel együtt a most épülő magyar családi házak energiahatékonysága még jócskán elmarad a svéd, finn és norvég, vagy akár a szlovák otthonok energiahatékonyságától.
 
Az épületek energiahatékonyságának javulása örvendetes tény,  azonban az unió által kitűzött végső cél, hogy az új épületek nulla, vagy közel nulla energiaigényű épületek legyenek, vagyis fűtésükhöz ne kelljen primer energiát használni.
 
Ebbe az irányba mutat az is, hogy az Európai Unió éppen a napokban szigorította a 2016-ban elfogadott a közös, uniós energia-megtakarítást kitűző célon. E szerint 2030-ra, a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30 százalékos, hanem 32,5 százalékos energiamegtakarást kell elérniük, ami csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 40 százalékáért felelős épületek fűtési célú energiafelhasználása drasztikusan, 10-12 éven belül szinte nullára csökken. Mindez  korszerű nyílászárók és épületgépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a jelenleginél is jobb minőségű, a falazattól függően 25-30-35 centiméter vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazásával lesz elérhető.