Újfent ritkaságok között csemegézhet a pécsi közönség a Pannon Filharmonikusok március 5-i Univerzum című hangversenyén a Kodály Központban.
Elsőként egy fiatal lánnyal találkozhat, Lili Boulangervel, aki századforduló Párizsában élt, és a huszadik század hajnalán nem kisebb dologra vállalkozott, minthogy női zeneszerzőként vonuljon be a zenetörténetbe. Tőle egy pezsgő világot megidézve a Tavaszi reggel című darab lesz hallható, majd a lélek univerzumában merülhetünk el Kelemen Barnabás játékával, akiJean Sibelius sötét tónusú, szenvedélyes és romantikus hegedűversenyét adja elő. Végül a hatalmas zenekari apparátust felvonultató művet, Gustav HolstA bolygók című alkotását kelti életre a Pannon Filharmonikusok vezető karmesterük, Bogányi Tibor irányításával.
Sibelius hegedűversenye a szerző életművének csúcsa, mely Brahms, Csajkovszkij, Bartók vagy Beethoven szintjére emelte fela komponistát. Az alkotást Kelemen Barnabás tolmácsolásában hallhatja a Kodály Központ közönsége, aki alapos ismereteket szerzett a műről a darab elsajátítása során, de közben saját értelmet és mondanivalót is társított mindehhez. És Sibelius művének ki más lehetne autentikusabb közvetítője karmesterként, mint a finn zenei iskolán nevelkedett Bogányi Tibor?
„Én a Holdat tudom társítani ehhez a zeneműhöz. Eszembe jut ennek kapcsán, hogy jártam olyan helyeken is Finnországban, ahová még a legtöbb finn sem jutott el. Amíg elérünk északi irányban Norvégiáig, a tundrának van egy olyan része, ahol eltűnnek a fenyők és csak zuzmót lát az ember. Nyár közepén befagynak a tavak, és éjszaka világos van. Júniustól szeptemberig tart ez az időszak, utána pedig éjjel-nappal nagyon sötét van. Képzeljük el, hogy élőlények élnek olyan helyeken, ahol esetleg csak három órán keresztül van naponta világos. Persze mindenhez hozzá tudunk szokni, és aki oda születik, annak ez a természetes. Ugyanakkor ez egy csillagászati esemény a Földön, és ennek a megfoghatatlan hangulatát adja vissza Sibelius műve. Holdbéli táj ez, amiről most beszélgetünk. Mindeközben a Hegedűverseny helyenként spanyolos és tüzes, a legszenvedélyesebb zenék közé tartozó pillanatok is fellelhetőek benne.” – részletezte a koncert szólistája.
A szünetet követően a zenén keresztül a Naprendszerben tehet utazást a Müpa közönsége Gustav HolstA bolygók című, hatalmas zenekari apparátust felvonultató alkotását hallgatva. A mű – melynek tételei az addig ismert bolygókról nevezte el –, sokat merített az antik görög istenek karakteréből, akiknek neveit az égitestek megörökölték. A bolygók között nem kapott helyet a Föld, hiszen bemutatása túltett volna egy szimfónián is.
Holst műve olyan jelentős alkotásnak tekinthető, mely remek lehetőséget ad arra a Pannon Filharmonikusoknak, hogy a darabon keresztül a komolyzenével még csak ismerkedni vágyók is bekapcsolódhassanak ebbe a világba. Éppen ezért a darab hallható lesz a zenekar Utózönge című koncertkóstolgató előadásán március 7-én 19.00 órától, ahol a koncertélmény után Bősze Ádám mesél részletesen a résztvevőknek a hallottakról.
Szintén beavató előadás keretében, a március 7-i #NoBabel program során ismerhetik meg a darabot a 14-18 évesek is, akiket ugyancsak Bősze Ádám kalauzol el a zene világágba és azon keresztül most az univerzumba is.
