Hazánk második legnagyobb vágóhídja hivatalosan is megkezdte működését Mohácson.
A 21 milliárdos sertés vágó-, csontozó-, daraboló- és csomagoló üzem 2,7 milliárdos állami támogatás felhasználásával valósult meg. Jelenleg egy műszakban folyik a termelés, amelynek során óránként 550 lsertést vágnak le, s ugyan ennyi idő alatt az ebből keletkező 1100 félsertés csaknem felét kicsontozzák, darabolják. A korszerű üzem egy év alatt a jelenlegi egy műszakos rendszerben nyolcszázezer 90-130 kilogramm közötti, valamint 100.000 nagy súlyú sertés levágására képes. A vágóhídra folyamatosan érkeznek az állatok a Bonafarm termelői együttműködési rendszerének kis- és közepes méretű állattenyésztő tagjaitól, részben független hazai sertéstartóktól. Az új vágóhídon jelenleg 230-an dolgoznak, a termelés teljes felfutásakor több mint 600 embernek jelent majd munkahelyet.
Mint Csányi Attila a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója elmondta, a vágóhíd fontos eleme a sertés termékpályának, a cégcsoport több állattartó telepén foglalkozik sertés hízlalással, valamint a szükséges takarmányt is maga állítja elő, ez teszi lehetővé, hogy a legszigorúbb minőségi előírásoknak is megfeleljenek, s egyedüliként jelenhessenek meg a hazai és külföldi piacon tanúsítottan GMO mentes sertéshússal. A vágóhídon a hazai sertésállomány csaknem ötödét dolgozzák majd fel. A modern technológia pedig lehetővé teszi, hogy a legszigorúbb állatjóléti, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi elvárásoknak is megfeleljenek.
Mindehhez Pókos Gergely vezérigazgató a következőket tette hozzá, az elsőszámú cél az üzem létrehozásával az volt, hogy hosszú távon megoldott legyen a szegedi húsüzem alapanyag ellátása, másrészt frissen, fagyasztottan, vákuumfóliában, vagy védő-gázas csomagolásban értékesítik. A tőkehús több mint harmadát exportálják a környező országokba, illetve a Távol-Keletre.
Az üzemben évente mintegy százezer tonna sertéshúst állítanak elő, ez megfelel a Bonafarm sertéságazatával együttműködő tíz megyében élők által elfogyasztott hús mennyiségével.
