A szerzői jog a digitális, online világhoz igazítása az Európai Unióban körülbelül egy évtizede zajlik.
Ez a fajta igény hazánkban is egyre erősödött, éppen ezért itt volt az ideje a hazai szabályok korszerűsítésének, a szerzői jogi rendszer modernizálásának. A mintegy két évtizedes magyar szerzői jogi törvény alapos modernizáción esett át az elmúlt időszakban. Olyan helyzetekre, mint a közösségi oldalakon atartalommegosztás, az online távoktatás, vagy a mesterséges intelligencia számára elengedhetetlen szöveg- és adatbányászat.
Az elmúlt esztendőben nagy változást hozott, ugyanis június 1-jén hatályba lépett a szerzői jogi törvény átfogó módosítása, ami a modern kor követelményeihez igazította a hazai rendszert. A nyár elején életbe lépett módosítás fő célja egy európai szintű jogharmonizációs folyamat lekövetése volt. Hollandia után a második tagállamként ültettük át az európai szabályozást a magyar jogrendszerbe. Az új törvény a korábbiakhoz képest jelentős mértékben módosult, reform jellegű átalakítások szerepelnek benne.
Amennyiben Európában szerzői jogi kérdés merült fel, akkor már eddig is alapvetően hasonló válaszok születtek a tagállamokban, ugyanakkor vannak olyan területek, ahol különböznek a szabályok. Az egyik ilyen fő törésvonal az angolszász és a kontinentális rendszerek között húzódik, az utóbbi körbe tartozik a magyar szerzői jogi is. Például egész Európában külön eljárás, vagy nyilvántartásba vétel nélkül szerzői jogi védelmet élvez az egyéni, eredeti jellegű zenemű, vagy szoftver.
Az angolszász területeken a szerzői jogi rendszernek a gazdasági, üzleti szemlélete erősebb, könnyebben elkülöníthetők azok a szerzőktől, és rugalmasabb a szabad felhasználásuk is. A magyar rendszerre inkább a konzervatív, a szerző mint alkotó jogait erőteljesebben védő, garanciálisabb szabályokat tartalmazó megközelítés jellemző.
Az Európai Unióban körülbelül egy évtizede zajlik az a technológiai reformfolyamat, amelynek célja, hogy a szerzői jogot a digitális, online világhoz igazítsa. Ez a fajta igény hazánkban is egyre erősödött az utóbbi időben, éppen ezért itt volt az ideje a szabályok korszerűsítésének, modernizálásának. A hatályos hazai törvény 1999-ben született, és bár azóta nagyon sok minden változott, ilyen mértékű, átfogó modernizáció húszéves pályafutása alatt most történt először.
Az uniós szinten indult korszerűsítés fő célkitűzése a kulturális tartalmak felhasználásának megkönnyítése például az oktatásban, vagy a tudományos kutatásban, illetve annak elősegítése, hogy a szerzői jog kevesebb esetben szabjon gátat az olyan digitális felhasználásokban, mint amilyet például a könyvtárak végeznek.
Ezen kívül olyan rendelkezések is bekerültek az uniós szabályozásba, amelyek a szerzők online bevételeit, például a globális online platformok működését érintik. Ez utóbbiak talán a szabályozás legizgalmasabb elemei.
Az uniós reformcsomag elkészítésekor egyértelmű volt, hogy a YouTube - amelynek milliárdnyi felhasználói percenként mintegy 500 órányi tartalmat töltenek fel erre platformra - és más hasonló szereplők működéséhez kapcsolódva szükség van speciális szerzői jogi szabályok megalkotására. Az ilyen oldalakon a felhasználók zenét hallgatnak, filmet néznek, de ezeken a felületeken az arra jogosultak eddig nem feltétlenül tudtak oly módon bevételhez jutni, mint a streaming oldalak esetében. Míg például a Netflix, a Spotify és egyéb streaming szolgáltatók közvetlenül teszik ezeket tartalmakat elérhetővé, és fizetnek értük a jogosultaknak, addig a Youtube-hoz hasonló platformokra a közösség tölt fel tartalmakat. Emiatt nem volt egyértelmű, hogy szerzői jogi szempontból kinek kell engedélyt kérnie, a felhasználóknak vagy maguknak a platformoknak, miközben hatalmas mennyiségű hirdetési bevételt generálnak. A többi között emiatt is fontos volt egy olyan szabályozás bevezetése, amely tisztázza a helyzetet, és ezekre a kérdésekre világos válaszokat ad.
Az új szabályozás európai szinten egységesen kimondja, hogy a közösségi platformok is olyan szolgáltatók, amelyeknek kötelességük engedélyt kérni a jogosultaktól. Ezzel egyértelművé vált az is, hogy a platform felhasználóinak - az egyes usereknek - nem szükséges a szerzőktől hozzájárulást kérniük, kivéve, ha tevékenységük kifejezetten kereskedelmi célú, vagy mértékű. A legnagyobb platformok csak akkor mentesülhetnek az engedélyszerzés kötelezettsége alól, ha kiszűrik a jogosultak által megjelölt szerzői tartalmakat.
Érdekes kérdés lesz a gyakorlatban, hogy a userek által tömegesen feltöltött olyan tartalmak, mint a mémek, vagy például filmek egyes rövid részleteit tartalmazó kritikai videók, fennakadnak-e majd ezeken a platformok által alkalmazott szűrőkön. A paródia mint szabad felhasználási kivétel egyébként szintén a törvény módosításának eredményeként jelent meg a magyar szerzői jogban.
A módosítás egy másik jelentős területen, az oktatásban is meghatározó változást hozott. A járvány miatt különösen fontossá vált, hogy az új szabályoknak köszönhetően a tananyagokat a szerző engedélye nélkül már online módon is el lehet juttatni a diákoknak. Gyorsan reagálva a pandémiás helyzetre, az erre vonatkozó részt már korábban hatályba lépett, a visszajelzések nagyon pozitívak.
A megújult törvény értelmében a könyvtárak is szabadabban tudnak digitalizálni és online hozzáférhetővé tenni az egyébként kapható kulturális kincseket. Lesz egy kisebb átmeneti időszak, amíg a szabályos keretek között ezek a tartalmak ténylegesen elérhetővé válnak, de az is látszik, hogy az intézmények elkezdtek élni a szabályok adta új lehetőségekkel.
Új utak nyíltak a kutatásban is azzal, hogy az adatok milliárdjait tartalmazó, online elérhető szövegekben, e-mailekben, a speciális oltalom alatt álló digitális adatbázisokban szoftverek által végzett szöveg- és adatbányászat sem függ már alapvetően szerzők beleegyezéstől. Az adatbányászat célja az, hogy az elérhető nagyszámú adat gépi feldolgozása révén olyan összefüggéseket is kimutasson, amire az emberi erőforrás csak hosszú-hosszú idő alatt vagy egyáltalán nem lenne képes. Az ilyen célú felhasználásra immár bárki jogosult, feltéve, hogy a bányászott tartalomhoz jogszerűen fért hozzá - például, ha az bárki számára elérhető az interneten, vagy ahhoz előfizetéssel rendelkezik - és a felhasználás lehetőségét a jogosult nem tiltotta meg. A kutatási tevékenység előmozdítása érdekében a kutatóhelyek és a kulturális örökségvédelmi intézmények - például könyvtárak, archívumok ) kifejezett tilalom ellenére is felhasználhatják a tartalmakat szöveg- és adatbányászati célból, itt is alapfeltétel azonban a tartalomhoz való jogszerű hozzáférés.
Ezek a módosítások azért is kulcsfontosságúak, mert adatvezérelt társadalmunkban sok adat, alkotás eleve csak digitális formában jön létre - úgynevezett born digital tartalmak -, analóg, kézzelfogható formában sohasem léteztek, mint például az e-mailek, platformokon elhelyezett posztok. Ez utóbbi tartalmak felhasználásában a digitális bölcsészet kap új lehetőségeket, de az adatbányászat révén kinyerhető összefüggések az orvosi kutatások területén és a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek tanulási folyamatában is kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be.
A szerzői jogi törvény módosítása a korszerűsítéssel együtt alapvetően az egyensúly megteremtésére és fenntartására törekszik. Míg bizonyos területeken a kreatív alkotóknak jelent pozitív változásokat - újabb csatornákból is bevételekre tarthatnak igényt -, a másik oldalon a felhasználóknak is szabadságot ad, egyebek mellett az oktatás, a digitalizáció terén.
