Az Egerben élő nagybányai származású Kozma István festőművész alkotásaiból nyílt  kiállítás Pécsett.

 Kozma István 1937-ben született Szatmárnémetiben. Négy éves korában szüleivel Nagybányára költöztek. A festővárosban kezdte meg tanulmányait, majd a középiskolát Marosvásárhelyen folytatta. A Kolozsvári Művészeti Akadémiát 1963-ban végezte el, Bene József festőművész irányításával.

Nagybányán 1963-tól 1990-ig élt és alkotott, ezen időszak alatt közel 2000  iparművészeti tárgyat -népi szőnyeg, fafaragás, kerámia tervek, népi kerámia, modern kerámia, művészeti üveg, kovácsolt vasmunkák, domborítások, belső dekorációk, monumentális faldekorációk, festett bútorok, faragott-tárgyak, nonfiguratív és népi fafaragások hagyományos és stilizált formákkal. készített. A tárgyak nagy részét exportálták Németországba, USA-ba, Kanadába, Ausztráliába, Oroszországba. Domborművet készített Máramarosszigeten Hollósy Simon, Nagybányán a Krizsán házaspár sírjára. A népi kerámia, textilművészet és fafaragás hagyományait föltáró gyűjtő- és kutatómunkája jelentős.

Kozma István nevéhez fűződik a máramarosi népi szakszövetkezet létrehozása 1968-ban, amelyben csaknem. 400 szakmunkát képviselő tag vett részt. Többségében külföldi megrendelésre készítettek különböző fa, fém és textil munkákat, ezek tervrajzait Kozma István készítette továbbá a prototípus gyártást és a termelés ellenőrzését végezte. Ez a munka nagy szerepet játszott az etnográfiai ismereteinek gyarapításában.

Részt vett minden jelentősebb csoportkiállításon, külföldi biennálékon és tárlatokon, Németországban, Csehszlovákiában, Izraelben, Kanadában és másutt. Egyéni kiállítása volt minden jelentősebb Erdélyi nagyvárosban (Nagybánya, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Brassó, Nagyvárad, Csíkszereda), valamint Bukarestben. Képei megtalálhatók romániai és magyarországi magángyűjteményekben.
Kozma István a nagybányai festőiskolát megteremtő Hollósy Simont tekinti szellemi mesterének, akinek a máramarosszigeti sírjára portré-domborművet készített.

Magyarországra 1990-ben költözött. Először Mezőkövesden, majd Miskolcon telepedett le, jelenleg Egerben él.
Kozma István mindig nagybányai festőnek érezte és érzi  magát. Hollósy Simon, a nagy tanítómester hitvallása szerint ő is a magyar haladó festészet közkatonája akar lenni, ezért munkájával szimbolikusan egy téglát tett abba az épületbe,  ami a francia Barbizon magas nívójához kell tartozzon magyar módra. A Hollósy Simon által alapított nagybányai iskola a párizsihoz hasonlóan mindig is egy egyetemes iskolát képviselt, amelyben tanulhatott bármilyen nemzet fia, így románok, zsidók, lengyelek, oroszok. Ő maga a harmadik és a negyedik generáció tagja.  Tanárainak tanait igyekezett  elsajátítani oly módon, hogy az végül az  a saját nyelvezetét  megtalálja.

A kiállítás május 28-ig látható a Pécsi Galériában