A Covid19 teremtette helyzetben a tagállamok együttműködését kérik az uniós helyreállítási források kárára elkövetett csalások megelőzésére Az európai parlamenti képviselők.
Az Európai Parlament csütörtökön 437 szavazattal, 94 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában a képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy teljesítse a Szerződések őreként rá háruló feladatot és foglalkozzon a jogállamiság elveinek megsértőivel. E mellett üdvözli, hogy Magyarország esetében alkalmazni kezdte a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, azonban álláspontja szerint meg kellene fontolnia, hogy a „feltételrendszert kivétel nélkül minden olyan tagállamra alkalmazza, amely nem tartja tiszteletben a jogállamiságot”.
Ha a lengyel és a magyar kormány nem teljesíti az uniós források eléréséhez szükséges feltételeket, akkor az Európai Bizottságnak ideiglenesen és közvetlenül a helyi önkormányzatokon és civil társadalmi szervezeteken keresztül kellene kezelnie az uniós forrásokat, javasolják a képviselők. Az Európai Parlament ragaszkodik hozzá, hogy csak akkor bocsássa a helyreállítási forrásokat Lengyelország rendelkezésére, ha az teljes mértékben végrehajtotta az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteit, és a lengyel kormány elismeri az uniós jog elsőbbségét.
Az európai parlamenti képviselők elismernek minden erőfeszítést, amelyet különösen az Ukrajnával szomszédos tagállamok tettek a háború elől menekülők befogadására, de kijelentik: „nem teljesíthető kifizetés, ha egy tagállam megtagadja az Európai Bíróság ítéleteinek betartását és az uniós jog elsőbbségének elismerését". E mellett fontosnak tartják, hogy az Európai Parlamentet teljes körűen tájékoztassák arról, hogy a tagállamok hogyan használják fel az ukrán menekültek ellátására szánt uniós forrásokat.
A Covid19 világjárvány új lehetőségeket teremtett az uniós forrásokat célzó csalók számára azzal, hogy a vészhelyzet ideje alatt egyszerűsített eljárásokat alkalmaztak, az ajánlattételhez gyengébb minőségű dokumentációt is elfogadtak, a költségeket pedig az ajánlattevők gyakran felülbecsülték. Éppen ezért az európai parlamenti képviselők új ellenőrzési stratégiát és megelőző intézkedéseket várnak, mivel a 2021-2027 közötti időszakra érvényes többéves költségvetési keret 1,8 billió eurós forrása miatt „példátlan mértékű figyelemre és ellenőrzésre van szükség”. Sajnálatos dolog az is, hogy a kohéziós alapok fő kedvezményezettjeinek számító tagállamok – többek között Lengyelország, Magyarország és Bulgária – nem vesznek részt abban a speciális uniós műveletben, amely a Covid19 járvány utáni helyreállításra adott források elcsalását hivatott megelőzni, felderíteni és kivizsgálni. Fontos lenne, hogy ezek a tagállamok is csatlakozzanak a közös fellépéshez.
A 2014 és 2020 között a nyugat-balkáni jogállamisági helyzet javítására szánt 700 millió eurós támogatás szinte semmilyen hatást nem ért el az alapvető jogok terén. Az Európai Bizottságnak egyértelmű jelzéseket kellene küldenie azoknak a tagjelölt országoknak, amelyek uniós csatlakozását veszélyezteti, vagy késlelteti a jogállamisági normák megsértése.
Mint Cseh Katalin (Renew Europe, Magyarország) jelentéstevő a szavazás előtti vitában az Unió csalás elleni hivatala, az OLAF és az Európai Ügyészség megerősítését kérte. Hangsúlyozta, ezekkel az intézményekkel beszélgetve a legtöbbször elhangzott elvárásuk volt, hogy több szakemberre és több forrásra lenne szükségük a csalás elleni munkájuk hatékonyabbá tételéhez. Véleménye szerint ez méltányolandó kérés. Kitért arra is, az unió létrehozott egy történelmi jelentőségű helyreállítási alapot, ezzel, a költségvetése is sokkal nagyobb lett, de ezzel párhuzamosan nem erősítette meg a források elköltését ellenőrző struktúrákat. Éppen ezért, azzal, ha több forrás áll rendelkezésre a csalások elleni fellépésre, az végső soron megtakarítást eredményez.
A képviselők az európai ügyész mandátumának kiterjesztését is kérték, és javasolták egy uniós „zöld ügyészi” poszt létrehozását is, amitől az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának javítását és a határokon átnyúló súlyos környezeti bűncselekmények elleni küzdelem fokozását remélik.
