A teljes egészében felújított  szászvári várkastélyt ünnepélyes keretek között adták át.  A több mint 600 millió forintból - uniós támogatás és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő saját forrásából  - megvalósult beruházás nemcsak a település turisztikai vonzerejét növelheti, de az egész Dél-Dunántúlét is.

A szászvári várkastély a középkorban a pécsi püspökök fontos vidéki birtokközpontja és szálláshelye volt, ami hazánk az egyik legépebben fennmaradt középkori kastélyépülete. A 2015-ben megkezdődött és 2016-ra elkészült felújítás során helyreállították a hozzátartozó épületeket, sor került a vár legkorábbi része, a barokk plébániaházzá átépített nyugati  palotaszárny és a kaputorony részleges rekonstrukciója, valamint konzerválták a középkori falmaradványokat.

Szászvár, amit a középkorban még Szász néven volt közismert, a Mecsekhát legjelentősebb települése volt, az oklevelek már 1401-ben városként említik. Története szorosan összefonódik a várkastély, a püspöki rezidencia megépítésével és folyamatos fejlődésével.
A szászvári udvarházat a fellelhető források szerint Alsáni Bálint püspök építtette az 1370-es évek közepén.

Az I. Lajos király halálát követő időszak harcai Alsáni Bálintot és Pécs környékét is súlyosan érintették. Ezekben a zavaros időkben indokolt lehetett a szászi udvarház megerősítése, ezért az épületet és a kertet fallal vették körül, a déli oldalon pedig több mint  két méter falvastagságú kaputornyot emeltek.

Zsigmond király halála után kitört újabb zavargások miatt Albeni Henrik pécsi püspök is megerősítette a  kastélyt, amit kibővítettek, valamint tornyokkal megerősített harmadik falövvel vettek körül, ennek köszönhetően 1439-ben már várként említi egy oklevél.

Az első nagyobb kár 1603-ban érte, amikor keresztény seregek felgyújtották a várat, majd ezt követően még kétszer. A vár és település 1686-ban történt török alóli felszabadulását követően Klimó György püspök kezdte meg a lerombolt templom helyén egy új építését, amelyet 1779-ben szenteltek fel.

A húsz éven át tartó, 1980-ban indult régészeti kutatások során került feltárásra a középkori kastély főépülete, valamint kerültek felszínre  a vár XVIII. században lebontott épületrészei.
 
Mint Szászvár polgármestere az ünnepélyes átadón elmondta, a felújított vár ismét a település egyik ékköve és büszkesége. A Dél-Dunántúl eddig rejtett, lappangó műemlék-együttesének köztudatba emelése várhatóan kedvezően hat majd a térség gazdaságára, új munkahelyeket is teremthet. E mellett, mint turisztikai attrakció alkalmas rendezvények, színházi előadások, konferenciák, zenei estek, szabadtéri programok lebonyolítására is.

A vár belső tere teljes egészében akadálymentesített, így elérhető a mozgásukban és látásukban korlátozottak számára is. Interaktív installációk, 3D-s filmek vetítésére alkalmas termek várják az érdeklődőket. A várkastélyban információs pontot és ajándékboltot  is kialakítottak. A volt gazdasági épületet pedig alkalmassá tették múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására, valamint késő középkori játszóházat is létrehoztak benne.